Érdekes...
honvágy megint, vissza.
:)
Évente költözöm, és eddig akárhol laktam, mindenhol ott maradt a szívem egy darabkája,
csak szerencsére, a hely is adott magából valamit a szívdarabkán helyére.
:)
Ági, azaz "Lélekrabló", az egyik leányzó volt, aki már mint Dániában lebzselő cserediákot keresett meg engem az iwiwen, hogy mint sulitárs, adjak néhány tanácsot, ami telik kútfőmből.
Most már ő van kint, és a jelek szerint remekül föltalálja magát.
Fotózik, tehát "lélekrabol", meg blogot is ír,
most már én fogom nézegetni az ő blogját.
:)
Kicsit otthon mindenhol...
http://www.photoblog.com/lelekrablo/2008/08/18/budapest-koppenhga-aarhus-odder.html
Minden jót, Ági!
2008. augusztus 31., vasárnap
2008. augusztus 2., szombat
Kozmetikázás
Tegnap este molyoltam a fürdőszobapolcon, és ahogy szortíroztam a holmikat, kezembe akadt a Prágában vásárolt Odol fogkrém.
Akkor eltűnődtem, hogy vajon mennyire érdemes ennyire banális témával foglalkozni, mint a fogkefebeszerzés,
de hát, visszagondolva, hogy mit bizniszeltünk mi kint a koliban,
(te, figyu, vettem egyetfizet-kettőtkap sampont szőke hajra, nem kell a második flakon? Á, most már csak két hétig leszünk, most vegyek új fogkrémet? lécci adjá' má' kölcsönbe... adok érte körömlakklemosót, a repülőn úgyse viszem haza)
szóval,
arra gondoltam, talán nem érdektelen.
Elvégre az ember élete egy külföldi tanulmányi ösztöndíj alatt is hétköznapokból áll össze,
itthon is megnézzük mit kenünk magunkra és mennyiért, kint is.
Néhány alapvetés:
-a kinti DM/Rossmann a Matas.
-magyar pénztárcának elég borsosak az árak.
(A félévközi prágai kiruccanás alatt felüdülés volt az ismerős DM-be beugrani, és hazai, közép-európai áron pótolni mindazt a kifogyott kozmetikumot, ami Dániában kétszer-háromszor annyiba került volna)
-ha sokat veszel valamiből, akkor fajlagosan (tehát egy milliliterre átszámolva) jóval olcsóbb lehet,
de könyörgöm, mit csinálsz 800 ml hajkondicionálóval??? (Pláne, ha kiderül, hogy pont nem szereti a hajad...)
-van "Netto" gazdaságos testápoló, olcsó és jó esetben nem kapsz tőle kiütést. Na jó, nekem is volt, rendben volt, de azért annyira nem volt tőle luxusérzésem, ahogy a fehéres, ragacsos valamit cupákoltam a zuhanyzás után szomjas bőrömre, éppenséggel elment, de tudnék jobbat.
Kevésbé alapvetés, bőrtípusa válogatja,
de:
ha itthon egy icipicit szárazságra hajlamos a bőröd, akkor készül föl rá, hogy kint durván száraz lesz.
Talán a hideg, a tengerpart viszonylagos közelsége, vagy a víz, amivel zuhanyoztunk,
nem tudom...
De itthon testápoló nélkül vígan ellévő bőrömet örökké hidratálni kellett, nem csak uszoda után, mindig.
Mások is küzdöttek ilyesmivel,
például az egyik peches magyar leányzó szemei körül kellemetlen ekcéma-szerű szárazság jött elő.
Egy ideig segített rajta az,
ha ásványvízzel mosott arcot,
aztán több ezer forintnyi pénze ment el bőrgyógyászati készítményekre,
végül otthonról mentették meg postai küldeményként érkezett segélycsomaggal.
Érdekes módon,
a prágai "osztálykirándulás" alatt rohamos gyorsasággal helyreállt a bőre,
és miután visszatértünk a suliba, megint kipirosodott...
Tanulság,
hogyha van valami olyan nyavalyád, ami szökőévente egyszer jön elő,
akkor vidd magaddal a gyógyírt rá itthonról, mert kint tuti előjön, ha nem készülsz föl rá.
Lázcsillapító, görcsoldó, orrcsepp, széntabletta, ragtapasz, ha ismerősöd is megy, esetleg összeállíthattok ketten-hárman egy útipatikát,
lehet, hogy túlaggodalmaskodó tanács,
de ha ott állsz az akklimatizációs náthád kellős közepén csepegő orral,
lehet, hogy örülsz neki, hogy megfogadtad .
Akkor eltűnődtem, hogy vajon mennyire érdemes ennyire banális témával foglalkozni, mint a fogkefebeszerzés,
de hát, visszagondolva, hogy mit bizniszeltünk mi kint a koliban,
(te, figyu, vettem egyetfizet-kettőtkap sampont szőke hajra, nem kell a második flakon? Á, most már csak két hétig leszünk, most vegyek új fogkrémet? lécci adjá' má' kölcsönbe... adok érte körömlakklemosót, a repülőn úgyse viszem haza)
szóval,
arra gondoltam, talán nem érdektelen.
Elvégre az ember élete egy külföldi tanulmányi ösztöndíj alatt is hétköznapokból áll össze,
itthon is megnézzük mit kenünk magunkra és mennyiért, kint is.
Néhány alapvetés:
-a kinti DM/Rossmann a Matas.
-magyar pénztárcának elég borsosak az árak.
(A félévközi prágai kiruccanás alatt felüdülés volt az ismerős DM-be beugrani, és hazai, közép-európai áron pótolni mindazt a kifogyott kozmetikumot, ami Dániában kétszer-háromszor annyiba került volna)
-ha sokat veszel valamiből, akkor fajlagosan (tehát egy milliliterre átszámolva) jóval olcsóbb lehet,
de könyörgöm, mit csinálsz 800 ml hajkondicionálóval??? (Pláne, ha kiderül, hogy pont nem szereti a hajad...)
-van "Netto" gazdaságos testápoló, olcsó és jó esetben nem kapsz tőle kiütést. Na jó, nekem is volt, rendben volt, de azért annyira nem volt tőle luxusérzésem, ahogy a fehéres, ragacsos valamit cupákoltam a zuhanyzás után szomjas bőrömre, éppenséggel elment, de tudnék jobbat.
Kevésbé alapvetés, bőrtípusa válogatja,
de:
ha itthon egy icipicit szárazságra hajlamos a bőröd, akkor készül föl rá, hogy kint durván száraz lesz.
Talán a hideg, a tengerpart viszonylagos közelsége, vagy a víz, amivel zuhanyoztunk,
nem tudom...
De itthon testápoló nélkül vígan ellévő bőrömet örökké hidratálni kellett, nem csak uszoda után, mindig.
Mások is küzdöttek ilyesmivel,
például az egyik peches magyar leányzó szemei körül kellemetlen ekcéma-szerű szárazság jött elő.
Egy ideig segített rajta az,
ha ásványvízzel mosott arcot,
aztán több ezer forintnyi pénze ment el bőrgyógyászati készítményekre,
végül otthonról mentették meg postai küldeményként érkezett segélycsomaggal.
Érdekes módon,
a prágai "osztálykirándulás" alatt rohamos gyorsasággal helyreállt a bőre,
és miután visszatértünk a suliba, megint kipirosodott...
Tanulság,
hogyha van valami olyan nyavalyád, ami szökőévente egyszer jön elő,
akkor vidd magaddal a gyógyírt rá itthonról, mert kint tuti előjön, ha nem készülsz föl rá.
Lázcsillapító, görcsoldó, orrcsepp, széntabletta, ragtapasz, ha ismerősöd is megy, esetleg összeállíthattok ketten-hárman egy útipatikát,
lehet, hogy túlaggodalmaskodó tanács,
de ha ott állsz az akklimatizációs náthád kellős közepén csepegő orral,
lehet, hogy örülsz neki, hogy megfogadtad .
2008. július 11., péntek
Stoppolás 2. Mi legyen nálad?
Ígéret szép szó, ehhez képest adós vagyok a stoppolástanba való rövid bevezetéssel.
Tehát, néhány röpke tanács, mi is kell legyen nálad, ha stoppolsz.
TÉRKÉP...
A stoppolás, mint utazás, A-ból B-be való eljutásról szól. (Bár az utazás nem feltétlenül A-ról és B-ről szól, az út maga az élvezet, remélem, sokaknak.) Viszont ritka eset, hogy kiállsz az M1/M7-es közös szakaszának elejére egy Italy táblával, és levisznek Velencébe, és az a Velence nem a Velencei tó... Előfordul, tanúsítom, de ritkán... Szóval, ajánlott magaddal vinned egy térképet, ahol látod, merre visz az utad, hol tartasz éppen. Külföldön meg éppenhogy kötelező, sokat segíthet a nyelvi akadályok átlépésében az, ha van mit mutogatnod, hová szeretnél eljutni, és a sofőr is meg tudja mutatni, merre tart, sok félreértést kerülhetsz el térkép segítségével.
Készülhetsz autóstérképpel otthonról, de például, ha csak sodródsz, csavarogsz Európa-szerte,
akkor könnyedén beszerezhetsz turistainformációs központokban is remek térképeket, sokszor ingyenesen.
A turistainformációs iroda a barátunk. :)
TÁBLA AZ ÚTICÉL NEVÉVEL...
Nem feltétlenül kötelező, de néha hasznos, például ha a már fent említett szakasznál állsz, és Győrbe szeretnél eljutni, nem állnak meg fölöslegesen a Siófok felé igyekvők. Te sem csalódsz, hogy megint olyan állt meg, aki nem visz tovább, és a sofőrnek sem szeged kedvét. Én nagyon ritkán használtam táblát, de valahogy formát is ad a dolognak, hogy te stoppos vagy, és mosolyogva kéred, hogy segítsenek.
NAGYTÁSKA/KISTÁSKA...
Még soha nem bizonyult szükségesnek aggódnom, de azért a megnyugvás kedvéért: szortírozd a holmidat. Ha nagy batyud van, az általában hátul fér csak el: hátsó ülés, csomagtartó, teherautóplató. Szóval, az igazán fontos dolgok (iratok, pénz, telefon) legyenek nálad egy biztonságos kistáskában, amit magadnál tudsz tartani. Ha ne adja ég, gyorsan kell elhagynod a kocsit, gondok merülnek fel a sofőrrel, akkor hadd vesszenek a koszos zoknik, de legyen meg a személyi igazolványod.
Legelső stoppolásom előtt egy kedves cimborám kötötte az útitársam és az én lelkemre: "lányok, bicska legyen nálatok!" Van bicskám ugyan, de kiflivajazásnál és almafelezésnél zordabb cselekedetre még nem használtam. Persze, kérdezzünk meg egy almát, szerinte valószínűleg ez elég gyilkos dolog. :)
KALAP, KENDŐ, NAPTEJ...
UV sugárzás van, nyár van, meleg van, de mi még szeretjük a mediterrrán országokat, és hajlandóak vagyunk órákon át ácsorogni az út mentén, hogy még többet fedezzünk fel belőlük. Aztán este meg ott ücsörögsz az úticél városka egy padján szédelegve és fejfájósan. Tehát: kalap vagy kendő, a leégés ellen, pláne a kinyújtott karodra, naptej. Elég nagymamás tanács, bár nagymamám leverné a derekamat, ha megtudná, stoppolok. :)
ÚTITÁRS...
"Mesterem", Anita szerint a legszerencsésebb a fiú-lány páros, őket veszik föl a leghamarabb, és még biztonságos is. Én egyelőre csak lány útitárssal vagy egyedül csavarogtam. Egyedül kicsit unalmas, bár talán gyorsabb, könnyebb kocsit találni. Útitárssal vagy anélkül, baráttal, cimborával, kedvessel: mindez ízlés dolga. Az biztos, hogy sokat tanulhatsz magadról és másikról... Nos, mindenesetre, fontoljátok meg kétszer is, nem garantált, hogy minden mindig napfényes és gördülékeny lesz, olyannal induljatok neki a világnak, akivel működőképes a problémamegoldó és konfiktuskezelő mechanizmusotok.
(Egyszer félig viccből írtam ilyet, de lehet, komolyan kellene vennem ezt a kijelentésemet: addig nem megyek férjhez, amíg a jövendőbelimmel nem tettünk meg egy hónapos InterRail utat.)
ÉTEL-ITAL ...
A benzinkutak shopjai mindenhol drágák. Ó, a jó kis hazai... egy kocka Boci csoki a vigasztalan és idegen autópályán... Ó...
HÁLÓZSÁK...
A sötétség leszállta után annyira nem vicces dolog stoppolni. Még a végén elcsap egy kamion, akkor inkább már szundíts pirkadatig egy biztonságos és otthonos bokor tövében, de ha aludni nem is szeretnél, a hideg ellen jó vele betakarózni.
MEG MÉG PERSZE...
mindaz, ami amúgy is kéne az utazáshoz, zseblámpa, váltás bugyi, kapucnis pulcsi, kinek-kinek edzettsége és csavargási szokásai szerint.
Tehát, néhány röpke tanács, mi is kell legyen nálad, ha stoppolsz.
TÉRKÉP...
A stoppolás, mint utazás, A-ból B-be való eljutásról szól. (Bár az utazás nem feltétlenül A-ról és B-ről szól, az út maga az élvezet, remélem, sokaknak.) Viszont ritka eset, hogy kiállsz az M1/M7-es közös szakaszának elejére egy Italy táblával, és levisznek Velencébe, és az a Velence nem a Velencei tó... Előfordul, tanúsítom, de ritkán... Szóval, ajánlott magaddal vinned egy térképet, ahol látod, merre visz az utad, hol tartasz éppen. Külföldön meg éppenhogy kötelező, sokat segíthet a nyelvi akadályok átlépésében az, ha van mit mutogatnod, hová szeretnél eljutni, és a sofőr is meg tudja mutatni, merre tart, sok félreértést kerülhetsz el térkép segítségével.
Készülhetsz autóstérképpel otthonról, de például, ha csak sodródsz, csavarogsz Európa-szerte,
akkor könnyedén beszerezhetsz turistainformációs központokban is remek térképeket, sokszor ingyenesen.
A turistainformációs iroda a barátunk. :)
TÁBLA AZ ÚTICÉL NEVÉVEL...
Nem feltétlenül kötelező, de néha hasznos, például ha a már fent említett szakasznál állsz, és Győrbe szeretnél eljutni, nem állnak meg fölöslegesen a Siófok felé igyekvők. Te sem csalódsz, hogy megint olyan állt meg, aki nem visz tovább, és a sofőrnek sem szeged kedvét. Én nagyon ritkán használtam táblát, de valahogy formát is ad a dolognak, hogy te stoppos vagy, és mosolyogva kéred, hogy segítsenek.
NAGYTÁSKA/KISTÁSKA...
Még soha nem bizonyult szükségesnek aggódnom, de azért a megnyugvás kedvéért: szortírozd a holmidat. Ha nagy batyud van, az általában hátul fér csak el: hátsó ülés, csomagtartó, teherautóplató. Szóval, az igazán fontos dolgok (iratok, pénz, telefon) legyenek nálad egy biztonságos kistáskában, amit magadnál tudsz tartani. Ha ne adja ég, gyorsan kell elhagynod a kocsit, gondok merülnek fel a sofőrrel, akkor hadd vesszenek a koszos zoknik, de legyen meg a személyi igazolványod.
Legelső stoppolásom előtt egy kedves cimborám kötötte az útitársam és az én lelkemre: "lányok, bicska legyen nálatok!" Van bicskám ugyan, de kiflivajazásnál és almafelezésnél zordabb cselekedetre még nem használtam. Persze, kérdezzünk meg egy almát, szerinte valószínűleg ez elég gyilkos dolog. :)
KALAP, KENDŐ, NAPTEJ...
UV sugárzás van, nyár van, meleg van, de mi még szeretjük a mediterrrán országokat, és hajlandóak vagyunk órákon át ácsorogni az út mentén, hogy még többet fedezzünk fel belőlük. Aztán este meg ott ücsörögsz az úticél városka egy padján szédelegve és fejfájósan. Tehát: kalap vagy kendő, a leégés ellen, pláne a kinyújtott karodra, naptej. Elég nagymamás tanács, bár nagymamám leverné a derekamat, ha megtudná, stoppolok. :)
ÚTITÁRS...
"Mesterem", Anita szerint a legszerencsésebb a fiú-lány páros, őket veszik föl a leghamarabb, és még biztonságos is. Én egyelőre csak lány útitárssal vagy egyedül csavarogtam. Egyedül kicsit unalmas, bár talán gyorsabb, könnyebb kocsit találni. Útitárssal vagy anélkül, baráttal, cimborával, kedvessel: mindez ízlés dolga. Az biztos, hogy sokat tanulhatsz magadról és másikról... Nos, mindenesetre, fontoljátok meg kétszer is, nem garantált, hogy minden mindig napfényes és gördülékeny lesz, olyannal induljatok neki a világnak, akivel működőképes a problémamegoldó és konfiktuskezelő mechanizmusotok.
(Egyszer félig viccből írtam ilyet, de lehet, komolyan kellene vennem ezt a kijelentésemet: addig nem megyek férjhez, amíg a jövendőbelimmel nem tettünk meg egy hónapos InterRail utat.)
ÉTEL-ITAL ...
A benzinkutak shopjai mindenhol drágák. Ó, a jó kis hazai... egy kocka Boci csoki a vigasztalan és idegen autópályán... Ó...
HÁLÓZSÁK...
A sötétség leszállta után annyira nem vicces dolog stoppolni. Még a végén elcsap egy kamion, akkor inkább már szundíts pirkadatig egy biztonságos és otthonos bokor tövében, de ha aludni nem is szeretnél, a hideg ellen jó vele betakarózni.
MEG MÉG PERSZE...
mindaz, ami amúgy is kéne az utazáshoz, zseblámpa, váltás bugyi, kapucnis pulcsi, kinek-kinek edzettsége és csavargási szokásai szerint.
2008. július 5., szombat
The Phaidon Atlas of The Contemporary World Architecture
Nos, ma reggel szembesültem a ténnyel, hogy bármily kicsi város is Odder,
bizony, van amit nem láttam belőle.
Pedig tekeregtünk gyalog, tekeregtünk biciklivel,
sőt, az egyik projekthéten, amikor 5 napig csak egy tantárggyal, jelen esetben az építészettel foglalkoztunk, végigjártuk Mogens (ejtsd: móóunsz) tanárunk vezetésével Odder és Aarhus építészeti nevezetességeit.
Hát nem kihagytunk egyet, melyet pedig a Phaidon kiadó még válogatott überkúúl könyve szerint is meg kellett volna néznünk!?
Ott totyogtunk fél napot a tökunalmas városháza táján, és szó sem esett a Claus Hermansen által tervezett nyári lakról...
Jó, egész pontosan nem is Odderben van, hanem Dyngbyben, az Engagervej 56 szám alatt.
(Dyngby afféle tanyabokor Odder járásban, de persze, NE magyar tanyabokor jelenséget képzeljetek el, hát annál nem kicsit komfortosabbat!)
No jó,
hát sebaj...
amúgy csak annyi a sztori, hogy nem vörös tégla ház, amivel tele van Dánia,
nem is fagerenda vázas,
fehérre,
vörösre,
skageni (szkéjeni) sárgára fsstett ódon parasztház, amivel már nem annyira van tele Dánia, de még sokat lehet találni.
Úgy néz ki, mint egy óvodás által alkotott házrajz,
amin a presematikus korszaknak megfelelően csavart perspektíva van, vagyis jó csálé (ööö, izé, egyébként csak hármasom volt gyermekalkotások lélektanából, lehet, hogy a presematikus korszak kicsit később van...)
meg amiról lefelejtették az ablakokat,
és amúgy mélyvörösre oxidálódott az egész cucc, háztetőstül-falastul,
de azért dísznek kilóg belőle egy darab alumínium cső, mint kémény...
Ja, de azért elég dán,
hogy legyen kertiszék,
meg körömvágókisollóval nyírt zöld gyep.
A bejegyzés címében is említett kis kötet "travel edition" változatban elérhető a Phaidon Kiadó könyveit forgalmazó könyvesboltokban, például a Szépművészeti Múzeumban,
4750 kemény (tényleg kemény, ma 233,6 HUF= 1 EUR) magyar forintért.
Szeretitek a kockákat?
2008. június 30., hétfő
Jössz-mész
Igen, szép dolog az ösztöndíj, meg jó dolog világot látni, csak a sulihoz valahogy ki is kell jutni. A bőség zavarával küzködhet minden utazó, annyiféle lehetőség áll előtte, és lehet, mégse könnyen találja meg az ínyér valót.
Elmesélem, hogy milyen köröket futottam le én, meg még egy-két ismerősöm, hátha az segít majd másoknak saját útjuk megtervezésében.
...
Szeretek vonatozni. Szabad, kényelmes, nézheted az elsuhanó tájat, kinyújtóztathatod a lábadat. A vasútállomásokon mindig otthon érzem magam, az útrakelés hangulata, az emberforgatag, ó, szeretem-szeretem...
Szóval először felhívtam a MÁV nemzetközi tudakozóját.
A két átszállás nem riasztott volna, legalább azokban a városokban is lett volna lehetőségem körülnézni, de a majd 40 ezer forintra rúgó jegyár... nos, szóval sürgősen keresgéltem tovább.
...
Bár már sejtettem, hogy repülő lesz a vége, azért még megvizsgáltam a buszos utazás lehetőségét is.
http://www.studentagency.hu/
Ez a busztársaság üzemeltet Budapest és Dánia között buszjáratot, ha esetleg utálod a repülésnek még a gondolatát is, talán velük érdemes próbát tenni. A foglalás időpontjától, tanulói jogviszonytól, jegy típusától függ hogy mennyire olcsóbban, de olcsóbban jutsz ki busszal, mint vonattal. Csak éppen kb. 22 órát ülni egy buszon, ami rettenet... Ámbár találkoztam már élő emberrel, aki 30 óra alatt jött haza Franciahonból, és csak Bécstől volt állandó sírhatnékja...
...
De a fapados forradalom idején élünk, kérem...
valószínűleg úgyis repülővel teszed meg a távolság döntő részét.
Ha kötekedni akarnánk, akkor mondhatnánk, a repülő környezetszennyező, 2 órával előtte be kell csekkolni, a fapadosok sokszor késnek meg másodlagos repülőtereken szállnak le, ahonnét még be kell bumlizni a városba, jó-jó, igazi problémák ezek, de azért én az odafele meg a visszafele utammal is egész elégedett voltam.
Odafele egy dán légitársasággal repültem.
www.sterling.dk
Most csak úgy heccből megnéztem, mennyibe kerülne, ha egy augusztus végén kezdődő szemeszterre a mai nap akarnék foglalni jegyet, és megváltanám a csomagjegyet is. 26 ezer forint. Hm, kicsit talán borsos, én a február közepi kiutazásra január közepén foglaltam és úgy került 22 ezer forint körüli összegbe csomagostól. Szezonon kívül, vagy jócskán előre foglalva 10 ezer forint körül is kijöhetsz ennél a légitársaságnál. Nekem jó tapasztalataim vannak velük, mások is szerették. Bár tudok olyan kellemetlen történetről, hogy az eredetileg kora délutáni gép végül késő este indult, de voltak annyira korrektek a póruljártakkal, hogy fájdalomdíjul ingyen repjegyet ajánlottak fel. Iskolatársak körében végzett röpke közvéleménykutatásom szerint ők tűnnek a legjutányosabbak csomagügyben, tehát, ha nagybőröndös utazó vagy, náluk úszod meg a legkevesebből.
www.wizzair.hu
Tegyünk egy próbát ezzel a közismert fapadossal is... nos, náluk, ha most foglalnál úgy, hogy kiérj a feltételezett augusztus végén kezdődő szemeszterrel, 13 ezer forint lenne a repjegy... Kis szépséghibája, hogy Malmöbe. Ugyanis nekik nincs járatuk Koppenhágába... És ez a 13 ezer forint a csomag nélkül lenne... szóval, még 2 ezer a csomagokra, és eszedbe ne jusson 2 csomagjegyet venni, mert akkor is csak 20 kiló lehet az, ami nem kézipoggyász! 20 kiló cucc igenis belefér egy hátizsákba. Késnek, menetrendet módosítgatnak, kavarnak, de igazából rettenetes nagy rosszat nem tudok mondani, mert a késés nem volt túl vészes, (2 óra), a menetrendmódosítással még jól is jártam, amúgy meg a telefonos ügyfélszolgálaton nagyon kedves hölgyet fogtam ki. És olcsóbbak.
Csak hát persze, most éppen egy dániai és nem egy svéd ösztöndíjra való kijutásról van szó, tehát érdemes lenne megtudni, hogy hogyan keveredik át az ember Malmöből Koppenhágába?
Nos, mióta az Öresund híd létezik: hihetetlenül könnyen. Kb. annyi idő volt a malmői központi pályaudvarból a koppenhágai reptér, Kastrup érintésével a koppenhágai központi pályaudvarra megérkezni, mintha a Déli pályaudvarról átmetróztam volna az Örs vezér terére.
(Apróság: a koppenhágai központi pályaudvart hol Kobenhavn C-ként, hol Kobenhavn H-ként láthatod rövidítve, ez egy és ugyanaz: Centrum=Hauptbahnhof, azaz főpályaudvar.)
De hogy pontosan vázoljuk fel az útvonalat:
Ferihegy 1-es terminál, repcsi, Malmö-Sturup, innét reptéri busszal Malmö központi pályaudvar, onnét vonat, Öresund híd, Koppenhága.
A reptéri busz 100 svéd korona, de ha van ISIC, tehát rendes nemzetközi diákigazolványod, akkor csak 85 korona. Elég borsos, viszont praktikus.
(Jut eszembe, apró közbevetés: a dán hojskolés diákigazolványom, mely nem minden esetben váltja ki teljes értékűen az ISIC kártyát, nagyot domborít itthon: elfogadják a BKV-nál, tehát, tudtam venni diákbérletet! Az itthoni levelezős diákom sajnos nem jogosít fel erre, de miután ez a másik egy EU ország felsőoktatási intézményének nappali tagozatos jogviszonyt igazoló kártyája, elfogadják. Örvendetes!)
A költségekhez még hozzá kell számolni a két város közötti vonatút árát is, ha jól emlékszem, 78 dán korona körül volt a jegy.
Árfolyamokat tessék figyelni: www.mnb.hu
Tehát, a Magyar Nemzeti Bank honlapján ma, az erős forint idejében
egy svéd korona, azaz SEK=25 HUF
egy dán korona, azaz DKK=32 HUF.
Érdemes amúgy otthonról vinni azokat a valutákat, amiket valószínűleg használni fogsz, Malmöben éppen korrektül váltottak, de Dániában elég csúnyán lehúznak, ha váltani akarsz. Meg érdemes jó előre beszerezni a pénzt, mert ha az utolsó nap akarsz dán koronához jutni, lehet, hogy még fél Budapest körberohangálása után is csak néznek rád, hogy hááát, most csak ennyicskénk van, és nem tudod beszerezni a szükséges összeget. Ferihegyet meg felejtsd el, van ugyan pénzváltójuk, meg dán koronát is adtak nekem, de sziszegtem csúnyán, mikor megláttam a blokkot, mennyit buktam a történeten... hát, akár mint Dániában...
Szóval, Wizzair...
amit vesztesz a réven, nyersz a vámon, képletesen...
vagyis amennyivel olcsóbb, annyival többet lehet bumlizni.
Legkényelmesebben Sterlinggel jöttem volna haza, de amikor remek kis akciójuk volt húsvétkor, nem volt még pénz a Visa Elektron kártyámon, hogy megvegyem a jegyet, aztán meg Wizzairnél épp egész jó akció volt, amire már tellett hazarepjegyre. Meg Malmö is nagyon helyes város, majd egy napot elcsavarogtam ott, és nagyon élveztem, tehát nem bántam a kitérőt.
Persze, ez csak két légitársaság a sok közül, és vannak félfapados, meg nem fapados, de versenyhelyzetbe szorított normál légitársaságok is,
lehet keresgélni, kinek kinek ízlése szerint, mittomén, soproniaknak vagy győrieknek lehet hogy pont az a légitársaság tetszik majd, aki Bécsbe hozza "haza" őket.
Jó utat!
Elmesélem, hogy milyen köröket futottam le én, meg még egy-két ismerősöm, hátha az segít majd másoknak saját útjuk megtervezésében.
...
Szeretek vonatozni. Szabad, kényelmes, nézheted az elsuhanó tájat, kinyújtóztathatod a lábadat. A vasútállomásokon mindig otthon érzem magam, az útrakelés hangulata, az emberforgatag, ó, szeretem-szeretem...
Szóval először felhívtam a MÁV nemzetközi tudakozóját.
A két átszállás nem riasztott volna, legalább azokban a városokban is lett volna lehetőségem körülnézni, de a majd 40 ezer forintra rúgó jegyár... nos, szóval sürgősen keresgéltem tovább.
...
Bár már sejtettem, hogy repülő lesz a vége, azért még megvizsgáltam a buszos utazás lehetőségét is.
http://www.studentagency.hu/
Ez a busztársaság üzemeltet Budapest és Dánia között buszjáratot, ha esetleg utálod a repülésnek még a gondolatát is, talán velük érdemes próbát tenni. A foglalás időpontjától, tanulói jogviszonytól, jegy típusától függ hogy mennyire olcsóbban, de olcsóbban jutsz ki busszal, mint vonattal. Csak éppen kb. 22 órát ülni egy buszon, ami rettenet... Ámbár találkoztam már élő emberrel, aki 30 óra alatt jött haza Franciahonból, és csak Bécstől volt állandó sírhatnékja...
...
De a fapados forradalom idején élünk, kérem...
valószínűleg úgyis repülővel teszed meg a távolság döntő részét.
Ha kötekedni akarnánk, akkor mondhatnánk, a repülő környezetszennyező, 2 órával előtte be kell csekkolni, a fapadosok sokszor késnek meg másodlagos repülőtereken szállnak le, ahonnét még be kell bumlizni a városba, jó-jó, igazi problémák ezek, de azért én az odafele meg a visszafele utammal is egész elégedett voltam.
Odafele egy dán légitársasággal repültem.
www.sterling.dk
Most csak úgy heccből megnéztem, mennyibe kerülne, ha egy augusztus végén kezdődő szemeszterre a mai nap akarnék foglalni jegyet, és megváltanám a csomagjegyet is. 26 ezer forint. Hm, kicsit talán borsos, én a február közepi kiutazásra január közepén foglaltam és úgy került 22 ezer forint körüli összegbe csomagostól. Szezonon kívül, vagy jócskán előre foglalva 10 ezer forint körül is kijöhetsz ennél a légitársaságnál. Nekem jó tapasztalataim vannak velük, mások is szerették. Bár tudok olyan kellemetlen történetről, hogy az eredetileg kora délutáni gép végül késő este indult, de voltak annyira korrektek a póruljártakkal, hogy fájdalomdíjul ingyen repjegyet ajánlottak fel. Iskolatársak körében végzett röpke közvéleménykutatásom szerint ők tűnnek a legjutányosabbak csomagügyben, tehát, ha nagybőröndös utazó vagy, náluk úszod meg a legkevesebből.
www.wizzair.hu
Tegyünk egy próbát ezzel a közismert fapadossal is... nos, náluk, ha most foglalnál úgy, hogy kiérj a feltételezett augusztus végén kezdődő szemeszterrel, 13 ezer forint lenne a repjegy... Kis szépséghibája, hogy Malmöbe. Ugyanis nekik nincs járatuk Koppenhágába... És ez a 13 ezer forint a csomag nélkül lenne... szóval, még 2 ezer a csomagokra, és eszedbe ne jusson 2 csomagjegyet venni, mert akkor is csak 20 kiló lehet az, ami nem kézipoggyász! 20 kiló cucc igenis belefér egy hátizsákba. Késnek, menetrendet módosítgatnak, kavarnak, de igazából rettenetes nagy rosszat nem tudok mondani, mert a késés nem volt túl vészes, (2 óra), a menetrendmódosítással még jól is jártam, amúgy meg a telefonos ügyfélszolgálaton nagyon kedves hölgyet fogtam ki. És olcsóbbak.
Csak hát persze, most éppen egy dániai és nem egy svéd ösztöndíjra való kijutásról van szó, tehát érdemes lenne megtudni, hogy hogyan keveredik át az ember Malmöből Koppenhágába?
Nos, mióta az Öresund híd létezik: hihetetlenül könnyen. Kb. annyi idő volt a malmői központi pályaudvarból a koppenhágai reptér, Kastrup érintésével a koppenhágai központi pályaudvarra megérkezni, mintha a Déli pályaudvarról átmetróztam volna az Örs vezér terére.
(Apróság: a koppenhágai központi pályaudvart hol Kobenhavn C-ként, hol Kobenhavn H-ként láthatod rövidítve, ez egy és ugyanaz: Centrum=Hauptbahnhof, azaz főpályaudvar.)
De hogy pontosan vázoljuk fel az útvonalat:
Ferihegy 1-es terminál, repcsi, Malmö-Sturup, innét reptéri busszal Malmö központi pályaudvar, onnét vonat, Öresund híd, Koppenhága.
A reptéri busz 100 svéd korona, de ha van ISIC, tehát rendes nemzetközi diákigazolványod, akkor csak 85 korona. Elég borsos, viszont praktikus.
(Jut eszembe, apró közbevetés: a dán hojskolés diákigazolványom, mely nem minden esetben váltja ki teljes értékűen az ISIC kártyát, nagyot domborít itthon: elfogadják a BKV-nál, tehát, tudtam venni diákbérletet! Az itthoni levelezős diákom sajnos nem jogosít fel erre, de miután ez a másik egy EU ország felsőoktatási intézményének nappali tagozatos jogviszonyt igazoló kártyája, elfogadják. Örvendetes!)
A költségekhez még hozzá kell számolni a két város közötti vonatút árát is, ha jól emlékszem, 78 dán korona körül volt a jegy.
Árfolyamokat tessék figyelni: www.mnb.hu
Tehát, a Magyar Nemzeti Bank honlapján ma, az erős forint idejében
egy svéd korona, azaz SEK=25 HUF
egy dán korona, azaz DKK=32 HUF.
Érdemes amúgy otthonról vinni azokat a valutákat, amiket valószínűleg használni fogsz, Malmöben éppen korrektül váltottak, de Dániában elég csúnyán lehúznak, ha váltani akarsz. Meg érdemes jó előre beszerezni a pénzt, mert ha az utolsó nap akarsz dán koronához jutni, lehet, hogy még fél Budapest körberohangálása után is csak néznek rád, hogy hááát, most csak ennyicskénk van, és nem tudod beszerezni a szükséges összeget. Ferihegyet meg felejtsd el, van ugyan pénzváltójuk, meg dán koronát is adtak nekem, de sziszegtem csúnyán, mikor megláttam a blokkot, mennyit buktam a történeten... hát, akár mint Dániában...
Szóval, Wizzair...
amit vesztesz a réven, nyersz a vámon, képletesen...
vagyis amennyivel olcsóbb, annyival többet lehet bumlizni.
Legkényelmesebben Sterlinggel jöttem volna haza, de amikor remek kis akciójuk volt húsvétkor, nem volt még pénz a Visa Elektron kártyámon, hogy megvegyem a jegyet, aztán meg Wizzairnél épp egész jó akció volt, amire már tellett hazarepjegyre. Meg Malmö is nagyon helyes város, majd egy napot elcsavarogtam ott, és nagyon élveztem, tehát nem bántam a kitérőt.
Persze, ez csak két légitársaság a sok közül, és vannak félfapados, meg nem fapados, de versenyhelyzetbe szorított normál légitársaságok is,
lehet keresgélni, kinek kinek ízlése szerint, mittomén, soproniaknak vagy győrieknek lehet hogy pont az a légitársaság tetszik majd, aki Bécsbe hozza "haza" őket.
Jó utat!
2008. június 27., péntek
"Akklimatizációs nátha"
Az "akklimatizációs nátha" tünetei nem feltétlenül az láz, a fejfájás meg az eldugult orr, ámbár,
főként ha a tavaszi félévre mentél ki, könnyen megjelenhet így is.
Inkább az átállás, az idegen, az új környezetbe való átkerülés sokkjára gondolok, mikor erről a "betegségről" beszélek.
Lehet fölkészülni, kazalnyi útikönyvet átböngészni Dániáról, mentálisan ráhangolódni, a fogadó iskola honlapját ától cettig kívülről fújni, azért amikor fizikai valódban érzed azt, MÁSHOL vagy, és ott is leszel jó darabig, azért az más.
Talán hasznos, ha ezt megemlítem... Dalma, érettségi előtt álló hojskolés sorstársam a példa rá, hogy neki sokat segített a figyelmeztetés: készüljön fel, hogy esetleg először nem találja a helyét. Bele kell rázódni, el kell fogadni a kezdeti bizonytalan érzést, nem kell megijedni, előbb-utóbb, de relatív hamar ráhangolódik az ember arra, ami egy idegen országbeli iskolában várja.
Először labirintus a kollégium, talán nyugtalanabbul alszol a szokásosnál, meg kell szokni a kajákat, fel kell fedezni a környéket, utána már hamar otthonosan érzed magad.
Az akklimatizálódás nálam, de más sulistársaknál is megjelent jó kis pszichoszomatikus náthában, szóval, orrcsepp meg aszpirin nem árt, ha van a csomagodban.
No para, 2-3 nap, és kutyabajod.
...
Aztán, amit nem gondoltam volna...
bizony, hazajövetel után is elkaptam az akklimatizációs nyavalyát.
Pedig, csak 3 és fél hónapot voltam kint, az első egy-két napban úgy tűnt, pikk-pakk visszaigazodok az eredeti életemhez, munkához-albérlethez-iskolához...
hát a kutyafülit,
kicsit belebetegedtem a hazaköltözésbe is,
pedig tényleg nagyon vártam már.
Úgy tűnik, mégsem vagyok elég edzett csavargó,
no, majd még gyakorolnom kell.
:)
főként ha a tavaszi félévre mentél ki, könnyen megjelenhet így is.
Inkább az átállás, az idegen, az új környezetbe való átkerülés sokkjára gondolok, mikor erről a "betegségről" beszélek.
Lehet fölkészülni, kazalnyi útikönyvet átböngészni Dániáról, mentálisan ráhangolódni, a fogadó iskola honlapját ától cettig kívülről fújni, azért amikor fizikai valódban érzed azt, MÁSHOL vagy, és ott is leszel jó darabig, azért az más.
Talán hasznos, ha ezt megemlítem... Dalma, érettségi előtt álló hojskolés sorstársam a példa rá, hogy neki sokat segített a figyelmeztetés: készüljön fel, hogy esetleg először nem találja a helyét. Bele kell rázódni, el kell fogadni a kezdeti bizonytalan érzést, nem kell megijedni, előbb-utóbb, de relatív hamar ráhangolódik az ember arra, ami egy idegen országbeli iskolában várja.
Először labirintus a kollégium, talán nyugtalanabbul alszol a szokásosnál, meg kell szokni a kajákat, fel kell fedezni a környéket, utána már hamar otthonosan érzed magad.
Az akklimatizálódás nálam, de más sulistársaknál is megjelent jó kis pszichoszomatikus náthában, szóval, orrcsepp meg aszpirin nem árt, ha van a csomagodban.
No para, 2-3 nap, és kutyabajod.
...
Aztán, amit nem gondoltam volna...
bizony, hazajövetel után is elkaptam az akklimatizációs nyavalyát.
Pedig, csak 3 és fél hónapot voltam kint, az első egy-két napban úgy tűnt, pikk-pakk visszaigazodok az eredeti életemhez, munkához-albérlethez-iskolához...
hát a kutyafülit,
kicsit belebetegedtem a hazaköltözésbe is,
pedig tényleg nagyon vártam már.
Úgy tűnik, mégsem vagyok elég edzett csavargó,
no, majd még gyakorolnom kell.
:)
2008. június 24., kedd
És mondd csak, beszélsz már dánul?
Nem, nem beszélek dánul. Nem jártam nyelvórákra sem, ámbár, aki járt közülünk, azok se feltétlenül gazdagodtak túl sok dán nyelvismerettel.
Őszintén megvallom: nagy mellénnyel mentem ki, hogy ó, hát majdnem 4 hónap rengeteg idő, biztos sokat fogok tanulni.
Itthon tanulmányoztam dán nyelvű könyveket, megvettem azt az egyet, ami elérhető volt az Alexandránál, a Kezdők dán nyelvkönyve címűt. Ez egy kedves, mókás kis sorozat, gyerekkönyvre emlékeztet, de hétköznapi szitukban teljesen használható anyagot dolgoz fel. Ez az egyetlen nyelvkönyvcsalád, ami elrugaszkodik az angol-német-francia-olasz-spanyol bermudaötszögtől, és kevésbé elterjedt nyelvekkel is foglalkozik, például létezik kezdők héber vagy kezdők kínai nyelvkönyve is. Alap dolgok találhatók benne: színek, számok, hogy köszönsz, mit veszel a boltban, mesélj a családodról stb.
Németből középfokú nyelvvizsgám van, angolul is pötyögök már középfokhoz közel, rossz nyelvtannal, de relatív bátorsággal, és ahogy nézegettem a könyveket, úgy éreztem: ó, hát fog ez nekem menni!
Össze kell keverni a két nyelvet, az y az ü, az áthúzott o az ö, az a betű kis karikával a tetején ó, (ezt amúgy aa-ként is írják)
és kész is vagyunk.
Aha...
aha...
aztán Aarhusban akartam vonatjegyet venni Odderbe...
oh, hát hova?
Jó németesen, keményen ejtettem a d-t, pergettem az r-t, persze, nem értették...
aztán leírtam, kasszáshölgy megkönnyebbülten néz rám
áh, hát persze, "Oe", oda akarok én menni.
Igen, "Oe"-be...
Utólag felvilágosítottak minket, hogy a dán torokból, mélyből beszél, és amit lehet, azt elnyel.
Aztán, ha már Oddernél tartunk, elmesélek egy mókás-kiejtéses történetet, bár nem velem, hanem Zsuzsival és Évivel esett meg, talán megbocsátanak, ha plagizálom... Ők sikeresen kiművelték az Odder szó kiejtését, büszkén használták volna a buszon, erre néz rájuk a buszsöfőr értetlenül... hova akartok menni, lányok? Jah, hogy Odderbe? És keményen ejtette a d-t, és pergette az r-t... Aztán kiderült, hogy szerb a srác, és egy-két szót még magyarul is tud.
:-)
Szóval, idejekorán feladtam a dán nyelvórákat, és inkább művészettörténetre jártam be helyette, meg rajzolni. Ámbár előfordult, hogy én voltam az egyszem nemdán, és így azért kénytelen-kelletlen próbálkoznom kellett megérteni az instrukciókat, ha nem akartam örökké nyüsszögni, hogy "ininglisplíz". No, meg persze, ha kilépsz a hétköznapi életbe, akkor is ragadnak rád szavak, kifejezések. Sétálsz, nézegelődsz, bemész múzeumokba, veszel kaját, lapozgatod a dán gyerekkönyveket a könyvtárban, és észrevétlenül egy csomó minden rádragad.
Egyébként, mi magyarok szoktuk azt gondolni magunkról, hogy mi ilyen kis önsorsrontó módon mondjuk magunkról, hogy mittomén, sírva vigadunk meg pesszimisták vagyunk, meg hiába van Európai Unió, még mindig képesek vagyunk Trianonon sírni, azért a dánoknak is megvan az analógiája erre, hiába ők az egyik felmérten legboldogabb népség a világon.
Ők egyrészt még emlegetik, hogy ó, nem mindig voltak ám ők ily kicsi ország, voltak idők, mikor övék volt Skandinávia jó része, meg például Észtország, (ld. Magyarország partjait 3 tenger mosta-sztori) meg hogy őróluk azt mondják a németek, hogy az ő nyelvük nem is nyelv, hanem csak torokbetegség, illetve, a másik csipkelődés, amiből kijut nekik, az az, hogy úgy beszélnek, mint akinek félig lenyelt forró krumpli van a szájában.
(Jut eszembe, nem nagyon csípik a németeket, úgyhogy, ne nagyon mondjátok a dánoknak, hogy a dán nyelv nagyon hasonlít a némethez, mert fancsali arccal fognak bólogatni. Ha máshogy nem megy, beszélnek veled németül, egész jól, méghozzá, de ha kicsit is pötyögsz angolul, akkor csak angolul hajlandóak megszólalni.)
Hallottam sokfélét a dán nyelv megtanulásáról.
Van aki szerint nehéz nagyon, a kiejtés miatt, van, aki azt állítja, ugyan már, a kiejtést meg lehet szokni, és az angol meg a német nyelv után gyerekjáték megtanulni.
Hát, tegyetek egy próbát vele, majd meglátjátok.
:)
...
Jut eszembe, kis történet, megint plagizálva, most éppen Zsófitól. A Gödörklub nagy gyűjtőhely, ott futottam össze tiszta véletlenségből ösztöndíjas sorstársakkal. Ekkor mesélte Zsófi, hogy előző nap éppen baráti társasággal söröztek, és hazafelé a metrón dán feliratot látott elsuhanni maga mellett. Hirtelenjében azt hitte, csak hallucinált vagy álmodott, de nem. Mostanában éppen egy telefontársaság hirdeti magát olyan nyereményakcióval, mellyel a Roskilde Fesztiválra, a dán Szigetre lehet kijutni.
Őszintén megvallom: nagy mellénnyel mentem ki, hogy ó, hát majdnem 4 hónap rengeteg idő, biztos sokat fogok tanulni.
Itthon tanulmányoztam dán nyelvű könyveket, megvettem azt az egyet, ami elérhető volt az Alexandránál, a Kezdők dán nyelvkönyve címűt. Ez egy kedves, mókás kis sorozat, gyerekkönyvre emlékeztet, de hétköznapi szitukban teljesen használható anyagot dolgoz fel. Ez az egyetlen nyelvkönyvcsalád, ami elrugaszkodik az angol-német-francia-olasz-spanyol bermudaötszögtől, és kevésbé elterjedt nyelvekkel is foglalkozik, például létezik kezdők héber vagy kezdők kínai nyelvkönyve is. Alap dolgok találhatók benne: színek, számok, hogy köszönsz, mit veszel a boltban, mesélj a családodról stb.
Németből középfokú nyelvvizsgám van, angolul is pötyögök már középfokhoz közel, rossz nyelvtannal, de relatív bátorsággal, és ahogy nézegettem a könyveket, úgy éreztem: ó, hát fog ez nekem menni!
Össze kell keverni a két nyelvet, az y az ü, az áthúzott o az ö, az a betű kis karikával a tetején ó, (ezt amúgy aa-ként is írják)
és kész is vagyunk.
Aha...
aha...
aztán Aarhusban akartam vonatjegyet venni Odderbe...
oh, hát hova?
Jó németesen, keményen ejtettem a d-t, pergettem az r-t, persze, nem értették...
aztán leírtam, kasszáshölgy megkönnyebbülten néz rám
áh, hát persze, "Oe", oda akarok én menni.
Igen, "Oe"-be...
Utólag felvilágosítottak minket, hogy a dán torokból, mélyből beszél, és amit lehet, azt elnyel.
Aztán, ha már Oddernél tartunk, elmesélek egy mókás-kiejtéses történetet, bár nem velem, hanem Zsuzsival és Évivel esett meg, talán megbocsátanak, ha plagizálom... Ők sikeresen kiművelték az Odder szó kiejtését, büszkén használták volna a buszon, erre néz rájuk a buszsöfőr értetlenül... hova akartok menni, lányok? Jah, hogy Odderbe? És keményen ejtette a d-t, és pergette az r-t... Aztán kiderült, hogy szerb a srác, és egy-két szót még magyarul is tud.
:-)
Szóval, idejekorán feladtam a dán nyelvórákat, és inkább művészettörténetre jártam be helyette, meg rajzolni. Ámbár előfordult, hogy én voltam az egyszem nemdán, és így azért kénytelen-kelletlen próbálkoznom kellett megérteni az instrukciókat, ha nem akartam örökké nyüsszögni, hogy "ininglisplíz". No, meg persze, ha kilépsz a hétköznapi életbe, akkor is ragadnak rád szavak, kifejezések. Sétálsz, nézegelődsz, bemész múzeumokba, veszel kaját, lapozgatod a dán gyerekkönyveket a könyvtárban, és észrevétlenül egy csomó minden rádragad.
Egyébként, mi magyarok szoktuk azt gondolni magunkról, hogy mi ilyen kis önsorsrontó módon mondjuk magunkról, hogy mittomén, sírva vigadunk meg pesszimisták vagyunk, meg hiába van Európai Unió, még mindig képesek vagyunk Trianonon sírni, azért a dánoknak is megvan az analógiája erre, hiába ők az egyik felmérten legboldogabb népség a világon.
Ők egyrészt még emlegetik, hogy ó, nem mindig voltak ám ők ily kicsi ország, voltak idők, mikor övék volt Skandinávia jó része, meg például Észtország, (ld. Magyarország partjait 3 tenger mosta-sztori) meg hogy őróluk azt mondják a németek, hogy az ő nyelvük nem is nyelv, hanem csak torokbetegség, illetve, a másik csipkelődés, amiből kijut nekik, az az, hogy úgy beszélnek, mint akinek félig lenyelt forró krumpli van a szájában.
(Jut eszembe, nem nagyon csípik a németeket, úgyhogy, ne nagyon mondjátok a dánoknak, hogy a dán nyelv nagyon hasonlít a némethez, mert fancsali arccal fognak bólogatni. Ha máshogy nem megy, beszélnek veled németül, egész jól, méghozzá, de ha kicsit is pötyögsz angolul, akkor csak angolul hajlandóak megszólalni.)
Hallottam sokfélét a dán nyelv megtanulásáról.
Van aki szerint nehéz nagyon, a kiejtés miatt, van, aki azt állítja, ugyan már, a kiejtést meg lehet szokni, és az angol meg a német nyelv után gyerekjáték megtanulni.
Hát, tegyetek egy próbát vele, majd meglátjátok.
:)
...
Jut eszembe, kis történet, megint plagizálva, most éppen Zsófitól. A Gödörklub nagy gyűjtőhely, ott futottam össze tiszta véletlenségből ösztöndíjas sorstársakkal. Ekkor mesélte Zsófi, hogy előző nap éppen baráti társasággal söröztek, és hazafelé a metrón dán feliratot látott elsuhanni maga mellett. Hirtelenjében azt hitte, csak hallucinált vagy álmodott, de nem. Mostanában éppen egy telefontársaság hirdeti magát olyan nyereményakcióval, mellyel a Roskilde Fesztiválra, a dán Szigetre lehet kijutni.
Hygge... :-)
Ha valaki Dániában tölt el hosszabb-rövidebb időt, mindenképpen találkozik ezzel a kifejezéssel:
hygge. (Ejtsd: hügge.) Fontos, majdhogynem sarkalatos pontja ez a dán népléleknek.
Saját magam voltam fültanúja annak, hogy egy anyuka babakocsiban tolva porontyát, hogyan ismételgeti ezt a szót a kisdednek, s a kicsiny dánocska tekintetével csüggve anyja mosolyán, hogyan próbálja utánagagyogni: hügge.
Valami olyasmit jelent: kellemes, jó, király, remek, finom, "cool".
Talán az angol "nice" kifejezéssel rokonítható a értelmének sokszínűsége és kicsit jelentése is.
Hygge minden, ami jó.
Napsütéses délután a smaragdzöld fűben heverészni, az év első újkrumplival készült étele, az aromaterápiás szauna előtt csobbanni egyet a melegvizes medencében, egy remek koncert, sörözés és beszélgetés, viccelődés a koleszfolyosó végén, egyszóval mindaz, ami az életet kellemessé teszi.
Hygge napot kívánok minden Kedves Olvasómnak.
:)
hygge. (Ejtsd: hügge.) Fontos, majdhogynem sarkalatos pontja ez a dán népléleknek.
Saját magam voltam fültanúja annak, hogy egy anyuka babakocsiban tolva porontyát, hogyan ismételgeti ezt a szót a kisdednek, s a kicsiny dánocska tekintetével csüggve anyja mosolyán, hogyan próbálja utánagagyogni: hügge.
Valami olyasmit jelent: kellemes, jó, király, remek, finom, "cool".
Talán az angol "nice" kifejezéssel rokonítható a értelmének sokszínűsége és kicsit jelentése is.
Hygge minden, ami jó.
Napsütéses délután a smaragdzöld fűben heverészni, az év első újkrumplival készült étele, az aromaterápiás szauna előtt csobbanni egyet a melegvizes medencében, egy remek koncert, sörözés és beszélgetés, viccelődés a koleszfolyosó végén, egyszóval mindaz, ami az életet kellemessé teszi.
Hygge napot kívánok minden Kedves Olvasómnak.
:)
2008. június 16., hétfő
Áramlás/Flow
Egyszer régen kaptam ajándékba valakitől egy szót. Flow. Áramlás. Szeretem az ilyen ajándékokat.
:)
Anita albérlőtársától, egy angol sráctól például azt kaptam, hogy "Budapest a véletlen egybeesések városa", ilyet ugye magyarul furcsa mondani, de egy angoltól elnézzük, ha azt mondja, hogy "Budapest, the city of the coincidences..." Na ja, elég kicsi hozzá, nem? :)
Aztán például a "kismacskák erős szélben"-t is úgy csórtam, "az élet mint kísérlet"-et Ingmartól plagizáltam (engedélyt kértem előtte). Ó, van ám még! Mostanában például "Óóóamacska rúgjameg!" helyett azt mondom, hogy "Turraa!" ez egy észt nyelvű káromkodás, ha meg valami bosszantó dolog történik, akkor meg "Ikke so godt..." ez dánul van, kb. annyit tesz, hogy "Nem annyira jó..." de ezt olyankor kell mondani, amikor nem annyira jó, de van a szituban önirónia meg mosoly.
No, de most azt kezdtem el, hogy flow... áramlás...
Amikor úgy mennek a dolgok, történnek, és te mész velük. És valahogy minden a helyén van, alakul, kerekedik, gömbölyödik, és JÓ.
Ó, nekem egyszer még meg is jelent ez a szó, még győri lakos koromban. :)
Ültem-bambultam hazafelé egy februári késő esti 17-es buszon, egyszer csak fényes betűk villannak fel a Városi Könyvtár felett: FLOW... egy pillanatra elkerekedett a szemem, aztán átnéztem az utca túloldalára, és csak a WOLF Orvostechnikai Műszerek szakboltja neonfényes portálja tükröződött a busz ablakának üvegén.
Mindegy, a flow akkor is jó dolog.
...
Énvelem most nem tudom, mi van...
Dolgaim egy része gyönyörűen alakul, álmok válnak valóra apró lépésekben, és váratlan ajándékokat kapok a sorstól, másrészről meg akkora orrakoppintásokat is kioszt, hogy könnybelábad a szemem.
Ilyenkor mi van?
...
Tanakodtam egy sort magamban, és arra jutottam, hogy biztos valahol elakasztottam az energiákat. El kell őket indítani. Át kell nézni a dolgaimat, teendőimet, holmijaimat, és szortírozni, a szükségeseket rendbetenni, a számomra fölöslegesektől pedig megszabadulni. Kint Dániában remekül eléldegéltem egy 70 literes hátizsák űrtartalmából, hát akkor itthon mi az a sok holmi, ami körbevesz???
Szóval, feladtam az alábbi apróhirdetést.
:)
Budapest > Eladó > Ingyen elvihető Feladva: június 13., 17:49
Kamaszkorom legszebb nyarának relikviái...
Költözködöm, komolyodom, (mondhatjuk: öregszem), tehát Tibi és/vagy Boci csokiért szívesen továbbadnám az alábbi holmikat: -ceglédi kanna (szép világoskék zománccal, stoppal megjárta velem Barcelonát). -ördögbot (van, aki virágpálcának mondja, egy szép szőke békeaktivista készítette egy régi névnapra, azóta már nős. A békeaktivista, természetesen). -tüzes meteor (bolti, a győri Játszó-Térből). Nincs szívem őket szimplán csak lomtalanítani, hátha örülne nekik valaki... Üzenj iwiwen vagy keress az alábbi számon: 06X0/2*2-*0-*2.
:)
Anita albérlőtársától, egy angol sráctól például azt kaptam, hogy "Budapest a véletlen egybeesések városa", ilyet ugye magyarul furcsa mondani, de egy angoltól elnézzük, ha azt mondja, hogy "Budapest, the city of the coincidences..." Na ja, elég kicsi hozzá, nem? :)
Aztán például a "kismacskák erős szélben"-t is úgy csórtam, "az élet mint kísérlet"-et Ingmartól plagizáltam (engedélyt kértem előtte). Ó, van ám még! Mostanában például "Óóóamacska rúgjameg!" helyett azt mondom, hogy "Turraa!" ez egy észt nyelvű káromkodás, ha meg valami bosszantó dolog történik, akkor meg "Ikke so godt..." ez dánul van, kb. annyit tesz, hogy "Nem annyira jó..." de ezt olyankor kell mondani, amikor nem annyira jó, de van a szituban önirónia meg mosoly.
No, de most azt kezdtem el, hogy flow... áramlás...
Amikor úgy mennek a dolgok, történnek, és te mész velük. És valahogy minden a helyén van, alakul, kerekedik, gömbölyödik, és JÓ.
Ó, nekem egyszer még meg is jelent ez a szó, még győri lakos koromban. :)
Ültem-bambultam hazafelé egy februári késő esti 17-es buszon, egyszer csak fényes betűk villannak fel a Városi Könyvtár felett: FLOW... egy pillanatra elkerekedett a szemem, aztán átnéztem az utca túloldalára, és csak a WOLF Orvostechnikai Műszerek szakboltja neonfényes portálja tükröződött a busz ablakának üvegén.
Mindegy, a flow akkor is jó dolog.
...
Énvelem most nem tudom, mi van...
Dolgaim egy része gyönyörűen alakul, álmok válnak valóra apró lépésekben, és váratlan ajándékokat kapok a sorstól, másrészről meg akkora orrakoppintásokat is kioszt, hogy könnybelábad a szemem.
Ilyenkor mi van?
...
Tanakodtam egy sort magamban, és arra jutottam, hogy biztos valahol elakasztottam az energiákat. El kell őket indítani. Át kell nézni a dolgaimat, teendőimet, holmijaimat, és szortírozni, a szükségeseket rendbetenni, a számomra fölöslegesektől pedig megszabadulni. Kint Dániában remekül eléldegéltem egy 70 literes hátizsák űrtartalmából, hát akkor itthon mi az a sok holmi, ami körbevesz???
Szóval, feladtam az alábbi apróhirdetést.
:)
Budapest > Eladó > Ingyen elvihető Feladva: június 13., 17:49
Kamaszkorom legszebb nyarának relikviái...
Költözködöm, komolyodom, (mondhatjuk: öregszem), tehát Tibi és/vagy Boci csokiért szívesen továbbadnám az alábbi holmikat: -ceglédi kanna (szép világoskék zománccal, stoppal megjárta velem Barcelonát). -ördögbot (van, aki virágpálcának mondja, egy szép szőke békeaktivista készítette egy régi névnapra, azóta már nős. A békeaktivista, természetesen). -tüzes meteor (bolti, a győri Játszó-Térből). Nincs szívem őket szimplán csak lomtalanítani, hátha örülne nekik valaki... Üzenj iwiwen vagy keress az alábbi számon: 06X0/2*2-*0-*2.
2008. június 13., péntek
Bibliotek (azaz: könyvtár)
A kávénál sokkal korábbi függésem is van: a könyvtárazás.
Csúcskorszakomban egyszerre voltam tagja Győrben a Móra Ferenc Iskola és a Széchenyi Egyetem könyvtárának, az utóbbiban egyébként ruhatároskodtam is egy időben, emellett látogattam a Városi Könyvtárat, mert ott volt sok jó CD, meg a Megyei Könyvárat, mert ott lehetett megtalálni a fontos szakirodalmat, de aztán már féligmeddig budapesti lévén, sportot űztem abból, hogy én a Parlamentbe járok netezni az Országgyűlési Könyvtárba...
(Na ja, aztán mindenféle balhés idők jöttek, aztán eluntam örökké a fehérkesztyűs katonáknak integetni, hogy én be akarok menni a szociológia dolgozathoz cuccért...)
Most már nem vagyok igazi kétlaki, maradt a Szabó Ervin Könyvtár meg a Hallgatói Információs Központ, no jó, meg a Kaposvári Egyetemi Könyvtár. Ennyi elég is.
A Dániában néha-néha feltámadó honvágyam oka volt például az itthon megszokott könyvtárak hiánya ...
Nem vicc, kedves Ingmarnak még irtam is, ó, ha arra jár, gondoljon rám is, messzi könyvtári tagtársára is...
Ó, persze, itt Odderben is van könyvtár. (A sulis "bibliotéka" csak netezni volt jó, már ecseteltem egy régebbi bejegyzésben, könyv inkább csak az ajtókiírásban szerepelt, nem a polcokon...)
És hűtlen lennék, ha nem vallanám meg: szerettem az Odder Bibliotekot is.
:)
Hatalmas gyerekrészleg uralja a terep nagy részét, ott bóklásztam a legtöbbet én is, jó kis gyerekjátszóház, rengeteg könyv, játékok, képregények, derűs díszletek. Majdnem annyira jó, mint a Szabó Ervin gyerekrészlege.
A felnőttrészleg meg mint általában a vidéki kisvárosi könyvtárak felnőttrészlege, lásd, mint szülővárosomban, Dombóváron...
vagyis, jó sok lektűr, némi szakirodalom, folyóiratok, és néhány kósza angol nyelvű könyv. Egyébként volt dán-magyar szótáruk is. :)
Ami még tetszett, hogy volt társadalmi élete: egyszer "Barátságos Rendőrbácsik" grasszáltak ott vagány mocival, amira a bátor kiscsákók felülhettek, és apu-anyu lefényképezte őket, máskor gyerekrajzkiállítás díszítette az előcsarnokot (khm-khm... dán jólét... keretre feszített vászon és akrilfesték... nem ám, mint itthon, hogy már dipa papírra se tellik... hajjaj... ), volt, hogy az egyházközösségi szabadidőközpont vesszőkosárfonói állították ki a himmihummijukat.
Egyszer pedig, amit máig nem értek, de fogadócsarnokbéli asztalon egy rakás fotóalbum sorakozott... és ezekben a fotóalbumokban mindenféle magánéletbeli történések voltak archiválva: esküvő, babaszületés, 50. születésnap...
Most vajon ez a közösségnek szóló rendszeres híradás egyik formája?
Vagy csak versenyeztek, hogy kié a legszebb fotóalbum?
Nem tudom, nem kérdeztem meg akkor, és most már örökre rejtély marad...
...
Amúgy Dániában a könyvtár ingyenes, és nekem semmi gondot nem jelentett beiratkozni. Elég volt a magyar személyi, még tartózkodási engedélyt sem kértek. Úgy tudom, például Aarhus-ban, a nagy könyvtárban (ez kábé a megyei könyvtár megfelelője magyar viszonylatban) már szigorúbbak, a tartózkodási engedély nélkül nem lehet beiratkozni.
Nemcsak az odderi könyvtárat láttam, jártam a skageniben, bár annak kicsit prózaibb oka volt...
a stoppolós-vadkempingezős röpke csavargásom során tértem be oda fogat mosni és vizet vételezni, és somolyogni önnön magam paradox lénységén, ugyanis képes vagyok úgy stoppolni-vadkempingezni, hogy a hátizsákomban szemöldökcsipesz és korrektor-alapozó is található...
De most a könyvtárakról van szó...
szóval:
Ági, ha olvasod ezeket a sorokat, akkor ezúton is kérlek, találkozzunk, mielőtt kimész Odderbe, el kell küldenem veled 20 korona késedelmi díjat!
:)
Csúcskorszakomban egyszerre voltam tagja Győrben a Móra Ferenc Iskola és a Széchenyi Egyetem könyvtárának, az utóbbiban egyébként ruhatároskodtam is egy időben, emellett látogattam a Városi Könyvtárat, mert ott volt sok jó CD, meg a Megyei Könyvárat, mert ott lehetett megtalálni a fontos szakirodalmat, de aztán már féligmeddig budapesti lévén, sportot űztem abból, hogy én a Parlamentbe járok netezni az Országgyűlési Könyvtárba...
(Na ja, aztán mindenféle balhés idők jöttek, aztán eluntam örökké a fehérkesztyűs katonáknak integetni, hogy én be akarok menni a szociológia dolgozathoz cuccért...)
Most már nem vagyok igazi kétlaki, maradt a Szabó Ervin Könyvtár meg a Hallgatói Információs Központ, no jó, meg a Kaposvári Egyetemi Könyvtár. Ennyi elég is.
A Dániában néha-néha feltámadó honvágyam oka volt például az itthon megszokott könyvtárak hiánya ...
Nem vicc, kedves Ingmarnak még irtam is, ó, ha arra jár, gondoljon rám is, messzi könyvtári tagtársára is...
Ó, persze, itt Odderben is van könyvtár. (A sulis "bibliotéka" csak netezni volt jó, már ecseteltem egy régebbi bejegyzésben, könyv inkább csak az ajtókiírásban szerepelt, nem a polcokon...)
És hűtlen lennék, ha nem vallanám meg: szerettem az Odder Bibliotekot is.
:)
Hatalmas gyerekrészleg uralja a terep nagy részét, ott bóklásztam a legtöbbet én is, jó kis gyerekjátszóház, rengeteg könyv, játékok, képregények, derűs díszletek. Majdnem annyira jó, mint a Szabó Ervin gyerekrészlege.
A felnőttrészleg meg mint általában a vidéki kisvárosi könyvtárak felnőttrészlege, lásd, mint szülővárosomban, Dombóváron...
vagyis, jó sok lektűr, némi szakirodalom, folyóiratok, és néhány kósza angol nyelvű könyv. Egyébként volt dán-magyar szótáruk is. :)
Ami még tetszett, hogy volt társadalmi élete: egyszer "Barátságos Rendőrbácsik" grasszáltak ott vagány mocival, amira a bátor kiscsákók felülhettek, és apu-anyu lefényképezte őket, máskor gyerekrajzkiállítás díszítette az előcsarnokot (khm-khm... dán jólét... keretre feszített vászon és akrilfesték... nem ám, mint itthon, hogy már dipa papírra se tellik... hajjaj... ), volt, hogy az egyházközösségi szabadidőközpont vesszőkosárfonói állították ki a himmihummijukat.
Egyszer pedig, amit máig nem értek, de fogadócsarnokbéli asztalon egy rakás fotóalbum sorakozott... és ezekben a fotóalbumokban mindenféle magánéletbeli történések voltak archiválva: esküvő, babaszületés, 50. születésnap...
Most vajon ez a közösségnek szóló rendszeres híradás egyik formája?
Vagy csak versenyeztek, hogy kié a legszebb fotóalbum?
Nem tudom, nem kérdeztem meg akkor, és most már örökre rejtély marad...
...
Amúgy Dániában a könyvtár ingyenes, és nekem semmi gondot nem jelentett beiratkozni. Elég volt a magyar személyi, még tartózkodási engedélyt sem kértek. Úgy tudom, például Aarhus-ban, a nagy könyvtárban (ez kábé a megyei könyvtár megfelelője magyar viszonylatban) már szigorúbbak, a tartózkodási engedély nélkül nem lehet beiratkozni.
Nemcsak az odderi könyvtárat láttam, jártam a skageniben, bár annak kicsit prózaibb oka volt...
a stoppolós-vadkempingezős röpke csavargásom során tértem be oda fogat mosni és vizet vételezni, és somolyogni önnön magam paradox lénységén, ugyanis képes vagyok úgy stoppolni-vadkempingezni, hogy a hátizsákomban szemöldökcsipesz és korrektor-alapozó is található...
De most a könyvtárakról van szó...
szóval:
Ági, ha olvasod ezeket a sorokat, akkor ezúton is kérlek, találkozzunk, mielőtt kimész Odderbe, el kell küldenem veled 20 korona késedelmi díjat!
:)
Életemet és véremet...
Többen kérdezték, kicsit hihetetlenkedő hangsúllyal: " És nem bánod, hogy hazajöttél?"
Miért bánnám?
Ez csak egy ösztöndíj volt, amit hozott az élet, volt eleje-közepe-vége, ennyiről szólt, és nem arról, hogy akkor én most kész, végeztem Magyarországgal, ide többé vissza se jövök.
Én szerettem kint lenni, meg szeretek itthon lenni.
Amikor hazaértem, és átböngésztem a postámat, találtam egy véradó-behívót is. Áprilisban meg kellett volna jelenjek a Karolina úti Véradó Központban, kell a vérem.
Aztán telefonon megbeszéltük, hogy jó leszek ám még ebben a hónapban is, meg örülnek nekem nagyon, csak menjek, mert vérhiány van.
Látjátok feleim, itt van szükség rám...
Miért bánnám?
Ez csak egy ösztöndíj volt, amit hozott az élet, volt eleje-közepe-vége, ennyiről szólt, és nem arról, hogy akkor én most kész, végeztem Magyarországgal, ide többé vissza se jövök.
Én szerettem kint lenni, meg szeretek itthon lenni.
Amikor hazaértem, és átböngésztem a postámat, találtam egy véradó-behívót is. Áprilisban meg kellett volna jelenjek a Karolina úti Véradó Központban, kell a vérem.
Aztán telefonon megbeszéltük, hogy jó leszek ám még ebben a hónapban is, meg örülnek nekem nagyon, csak menjek, mert vérhiány van.
Látjátok feleim, itt van szükség rám...
Sport...
Őszintén szólva, nem vagyok igazi nagy sportlédi, pláne, mióta nem Melinda barátnőm a lakótársam.
Ő jelentős inspirációt jelentett számomra kocogás meg egyéb testedzési formák terén, istenkém, hány kört futottunk mi együtt a győri Püspök-erdőben esőben-szélben-napsütésben, meg nem tudnám mondani...
Dániában viszont újra kedvező terep adódott, hogy visszaneveljem magam a mozgásra, mert mozogni jó.
Na, mondjuk a ma reggeli kocogás annyira nem volt sikeres, kb. a 3. kilométer után akkorát zúgtam a kavicsos úton, hogy a parkban békésen szundikáló hajléktalan bácsik is fölriadtak rá. Talán utoljára fáramászós, nagypapa férfivázas biciklijével biciklizős kölyökkoromban jött le rólam ennyi glazúr, a térdem még hagyján, de ezen a nyáron egy darabig nem az lesz, hogyha csini pántos hacuka lesz rajtam, hogy szép a vállad, bébi, hanem, hogy úristen, mit csináltál magaddal, te nő?
Mit, mit, hát én voltam a kapus...
Egyébként tényleg.
Dániában magától értetődő, hogy fociznak a csajok, akár vegyes csapatban is, ha úgy adódik. És mint szociális lény, minden labdaérzék híján is úgy éreztem, legalább próbálkoznom illik a focival, ha már nógatnak és invitálnak.
Amúgy jártomban.keltemben sokszor találkoztam bicikliző, kocogó fazonokkal, mint Koppenhágában, mint a kisebb városokban, de a vidéki kis farmok táján csavarogva is.
A suliban, ahol én művészeti tagozaton tanultam, volt Body and Mind tagozat is, ami egészséges életmódra és sportra nevelést takar.
Lehet focizni, tollaslabdázni (itt Dániában előkelően Badmintonnak hívják), aerobikozni, jógázni, úszni, edzőtermi gépeket használni, a tornaszertár egy eldugott zugában még egy egykerekű biciklire is bukkantam.
A művészettörténet rejtelmei után nekem is kifejezetten jólesett jógázni, és emellett másik örömöm, hogy gyakorlottabb úszó is vagyok, mint kiutazásom előtt. Én részemről elégedett vagyok azzal is, hogy mélyvízparámmal sikeresen megküzdöttem, de egy-két elszánt iskolatárs a szemeszter végén teljesítette az életmentő vizsgát is.
:)
A suliban volt lehetőség az Odder Svommehalle-ba venni olcsóbb jegyet, de az eredeti ár is nagyjából a magyarországi árszínvonalom mozog. Párszor voltam órán kívül is az uszodában, esős vasárnapokon jólesett a kellemes vízben lebzselni, vagy pláne a szaunában tölteni az időt.
Ha valaki Odderbe kerülne, ajánlom figyelmébe neki is ezt a remek uszodát.
Ő jelentős inspirációt jelentett számomra kocogás meg egyéb testedzési formák terén, istenkém, hány kört futottunk mi együtt a győri Püspök-erdőben esőben-szélben-napsütésben, meg nem tudnám mondani...
Dániában viszont újra kedvező terep adódott, hogy visszaneveljem magam a mozgásra, mert mozogni jó.
Na, mondjuk a ma reggeli kocogás annyira nem volt sikeres, kb. a 3. kilométer után akkorát zúgtam a kavicsos úton, hogy a parkban békésen szundikáló hajléktalan bácsik is fölriadtak rá. Talán utoljára fáramászós, nagypapa férfivázas biciklijével biciklizős kölyökkoromban jött le rólam ennyi glazúr, a térdem még hagyján, de ezen a nyáron egy darabig nem az lesz, hogyha csini pántos hacuka lesz rajtam, hogy szép a vállad, bébi, hanem, hogy úristen, mit csináltál magaddal, te nő?
Mit, mit, hát én voltam a kapus...
Egyébként tényleg.
Dániában magától értetődő, hogy fociznak a csajok, akár vegyes csapatban is, ha úgy adódik. És mint szociális lény, minden labdaérzék híján is úgy éreztem, legalább próbálkoznom illik a focival, ha már nógatnak és invitálnak.
Amúgy jártomban.keltemben sokszor találkoztam bicikliző, kocogó fazonokkal, mint Koppenhágában, mint a kisebb városokban, de a vidéki kis farmok táján csavarogva is.
A suliban, ahol én művészeti tagozaton tanultam, volt Body and Mind tagozat is, ami egészséges életmódra és sportra nevelést takar.
Lehet focizni, tollaslabdázni (itt Dániában előkelően Badmintonnak hívják), aerobikozni, jógázni, úszni, edzőtermi gépeket használni, a tornaszertár egy eldugott zugában még egy egykerekű biciklire is bukkantam.
A művészettörténet rejtelmei után nekem is kifejezetten jólesett jógázni, és emellett másik örömöm, hogy gyakorlottabb úszó is vagyok, mint kiutazásom előtt. Én részemről elégedett vagyok azzal is, hogy mélyvízparámmal sikeresen megküzdöttem, de egy-két elszánt iskolatárs a szemeszter végén teljesítette az életmentő vizsgát is.
:)
A suliban volt lehetőség az Odder Svommehalle-ba venni olcsóbb jegyet, de az eredeti ár is nagyjából a magyarországi árszínvonalom mozog. Párszor voltam órán kívül is az uszodában, esős vasárnapokon jólesett a kellemes vízben lebzselni, vagy pláne a szaunában tölteni az időt.
Ha valaki Odderbe kerülne, ajánlom figyelmébe neki is ezt a remek uszodát.
2008. június 9., hétfő
Ét vagy tej?
Vagyis csokoládé. Kapható volt számomra újdonság formában:
egy kis dobozkában sok-sok nagyon vékony szeletke.
Kicsit jobb minőség, mint mondjuk a Marika tortabevonó, ámbár kiskölyökként én azt is szerettem, ebben a formában az a neve, hogy palaeg, az első a betűn vagy egy kis karika, és attól ó lesz, a második a meg egybe van kanyarítva az e betűvel, az meg valami számomra kiejthetetlen karakter, lehet vele kísérletezni, aztán vagy sikerül, vagy nem.
Mindig a hétvégi reggeliknél volt kitéve az asztalokra, a dán diákok általában úgy kajálták, hogy szelet kenyér, szelet sajt, meg ez a cucc.
Emlékezzünk, kedves 80-as években kiskölyök kortársaim, a napköziben nekünk is nyomattak valami hasonlót krémsajt formában.
:)
Még valami, ha már csokikról van szó.
Ugye nálunk a piros Balaton szelet az étcsokis, a kék Balaton szelet a tejcsokis.
Na, hát kint ez fordítva van, vigyázat:
a kék az ét, vagyis a mork, o áthúzva, ö betűnek ejtendő,
és a piros a tej, vagyis a maelk.
...
A dánok is szeretik az édeset,
de megvannak a jellegzetesen előnyben részesített finomságaik.
Négercsók.
Sok-sok négercsók, dán zászlóval díszített csomagolásban.
(Bár mondjuk a dánok nagyon szeretik a zászlójukat, mindent díszítenek vele, születésnapi partikelléktől kezdve a ház udvarában felállított zászlórúdig.)
Aztán a mentolos csoki,
sokkal több változatban, mint a már nálunk is megszokottá vált After Eight.
Toms vagy Marabou, jellegzetes dán csokimárkák, és mindegyik cég rengetegfajta csokit készít,
mentolosból is több fajtát. (Például béka vagy teknős alakút...)
Lakrids vagy fiske.
A fiske a már emlegetett mentolos-medvecukor ízű itóka, de erre az ízvilágra használják még a lakrids szót is.
Karamell, gumicukor, esetleg fekete halacska formájú SÓban meghempergetve (alattomos egy jószág, azt hiszed, cukor, aztán cikákolhatsz tőle első meglepetésedben!).
Kemény meg gumicukorka család, amivel már itthon is is találkoztam, a Fisherman's Friend,
meg a hasonló Gajol.
És kekszek, persze, meg marcipános sütik,
no és itt is van Milka tehén meg Haribo,
viszont Túró Rudijuk csak az észteknek van,
ám úgy hírlik, ott nagyon finom.
egy kis dobozkában sok-sok nagyon vékony szeletke.
Kicsit jobb minőség, mint mondjuk a Marika tortabevonó, ámbár kiskölyökként én azt is szerettem, ebben a formában az a neve, hogy palaeg, az első a betűn vagy egy kis karika, és attól ó lesz, a második a meg egybe van kanyarítva az e betűvel, az meg valami számomra kiejthetetlen karakter, lehet vele kísérletezni, aztán vagy sikerül, vagy nem.
Mindig a hétvégi reggeliknél volt kitéve az asztalokra, a dán diákok általában úgy kajálták, hogy szelet kenyér, szelet sajt, meg ez a cucc.
Emlékezzünk, kedves 80-as években kiskölyök kortársaim, a napköziben nekünk is nyomattak valami hasonlót krémsajt formában.
:)
Még valami, ha már csokikról van szó.
Ugye nálunk a piros Balaton szelet az étcsokis, a kék Balaton szelet a tejcsokis.
Na, hát kint ez fordítva van, vigyázat:
a kék az ét, vagyis a mork, o áthúzva, ö betűnek ejtendő,
és a piros a tej, vagyis a maelk.
...
A dánok is szeretik az édeset,
de megvannak a jellegzetesen előnyben részesített finomságaik.
Négercsók.
Sok-sok négercsók, dán zászlóval díszített csomagolásban.
(Bár mondjuk a dánok nagyon szeretik a zászlójukat, mindent díszítenek vele, születésnapi partikelléktől kezdve a ház udvarában felállított zászlórúdig.)
Aztán a mentolos csoki,
sokkal több változatban, mint a már nálunk is megszokottá vált After Eight.
Toms vagy Marabou, jellegzetes dán csokimárkák, és mindegyik cég rengetegfajta csokit készít,
mentolosból is több fajtát. (Például béka vagy teknős alakút...)
Lakrids vagy fiske.
A fiske a már emlegetett mentolos-medvecukor ízű itóka, de erre az ízvilágra használják még a lakrids szót is.
Karamell, gumicukor, esetleg fekete halacska formájú SÓban meghempergetve (alattomos egy jószág, azt hiszed, cukor, aztán cikákolhatsz tőle első meglepetésedben!).
Kemény meg gumicukorka család, amivel már itthon is is találkoztam, a Fisherman's Friend,
meg a hasonló Gajol.
És kekszek, persze, meg marcipános sütik,
no és itt is van Milka tehén meg Haribo,
viszont Túró Rudijuk csak az észteknek van,
ám úgy hírlik, ott nagyon finom.
2008. június 4., szerda
Stoppolás Dániában (1.)
Most, mikor ezt a bejegyzést írom, találtam meg a http://www.danturizmus.hu/ -n az infót, hogy Dániában tilos a stoppolás...
Khm-khm...
Ha bóklásztok mindenféle világutazók útiblogjai között, azért elég sok olyan bejegyzést találhattok, hogy stop meg Dánia, igazából működik, bár néha kicsit nehézkesen...
Stoppoltam én is, mert méregdrága a vonatjegy, nem a legtökéletesebb utazási módszer,
de nekem bevált.
Ééés, ezúton is ezer riszpekt meg köszönet Anitának, aki nekem a stoppolás tudományának első alapjait megtanította.
Jó hosszú lecke volt, eltartott Spanyolországig. :)
...
Amikor tellett rá, maradtam a vonatnál, busznál, de három alkalommal igenis stoppoltam.
Először csak próbaképpen a közeli Horsens városába,
utána már komolyabban Észak-Yütlandon, az Aalborg-Frederikshavn-Skagen vonalon,
majd mikor lowcost hazautat akartam összehozni, akkor majdnem a sulitól majdnem Koppenhágáig.
Azért csak majdnem a sulitól, mert Horsensig elsütöttem az utolsó öt zónányi Klipcart-omat, ami egy buszra-vonatra egyaránt érvényes bérletszerűség, de aztán Yütlandról Fyn-szigetre, Fyn-szigetről Sealand-re már stoppal jutottam el, egészen Koppenhága szomszédságáig, Roskilde városáig, ahol legalább megtekinthettem a híres-nevezetes dómot, ráadásul az nap utolsó sugarainál végre láttam viking hajók rekonstrukcióit, az utolsó pillanatban, mégis,
milyen lett volna, ha hazajövök Dániában egy csöpp viking kultúremlék nélkül?
:)
Khm-khm...
Ha bóklásztok mindenféle világutazók útiblogjai között, azért elég sok olyan bejegyzést találhattok, hogy stop meg Dánia, igazából működik, bár néha kicsit nehézkesen...
Stoppoltam én is, mert méregdrága a vonatjegy, nem a legtökéletesebb utazási módszer,
de nekem bevált.
Ééés, ezúton is ezer riszpekt meg köszönet Anitának, aki nekem a stoppolás tudományának első alapjait megtanította.
Jó hosszú lecke volt, eltartott Spanyolországig. :)
...
Amikor tellett rá, maradtam a vonatnál, busznál, de három alkalommal igenis stoppoltam.
Először csak próbaképpen a közeli Horsens városába,
utána már komolyabban Észak-Yütlandon, az Aalborg-Frederikshavn-Skagen vonalon,
majd mikor lowcost hazautat akartam összehozni, akkor majdnem a sulitól majdnem Koppenhágáig.
Azért csak majdnem a sulitól, mert Horsensig elsütöttem az utolsó öt zónányi Klipcart-omat, ami egy buszra-vonatra egyaránt érvényes bérletszerűség, de aztán Yütlandról Fyn-szigetre, Fyn-szigetről Sealand-re már stoppal jutottam el, egészen Koppenhága szomszédságáig, Roskilde városáig, ahol legalább megtekinthettem a híres-nevezetes dómot, ráadásul az nap utolsó sugarainál végre láttam viking hajók rekonstrukcióit, az utolsó pillanatban, mégis,
milyen lett volna, ha hazajövök Dániában egy csöpp viking kultúremlék nélkül?
:)
Dánia (nem) börtön
Shakespeare örök, nekem meg végre vannak ékezeteim, ugyanis már itthon vagyok.
Egyelőre még nem szoktam vissza tökéletesen a y és a z pontos gépelésére, viszont Dánia már olyan messze került, mintha legalábbis egy éve lett volna az ösztöndíj... bár ma a villamoson bocsesz helyett udszküld-öt mondtam...
:)
A dánok az életben se vakarják le magukról Hamletet meg a "Valami bűzlik Dániában"-t, mi is szoktuk mondogatni, ha a környéken éppen trágyáztak valahol...
De most egy másik idézet, a királyfi és Rosencrantz beszélgetése.
...
-Dánia börtön.
-Úgy az egész világ is az.
-De még milyen! Mennyi rekesz, őrhely és dutyi van benne. Dánia egyik legcudarabb.
-Mi nem úgy gondolkozunk, fönség.
-Nektek hát nem az. Mert nincs a világon se jó, se rossz. Gondolkozás teszi azzá. Nekem börtön.
...
Szóval, Hamlet...A mellékelt kép egyébként SVEBOR SEČAK horvát balettművészt ábrázolja, de olyan kis vörös, tökéletes dán királyfi.
:)
...
És hogy jön ide ez a "Most akkor börtön-e Dánia vagy sem?" kérdés?
Hát úgy, hogy az utolsó két hétben nagyon vágytam már haza...
Valahogy a szemeszter vége túlságosan rétestészta búcsúzkodósra sikerült, túl hamar hagytuk abba az érdemi munkát, lötyögtünk, takarítgattunk, szöszmötöltünk, tablófényképeztünk, mittomén... (Nagyobb feneket kerítettek a hojskole végének Dániában, mint mi itthon az érettséginek-ballagásnak... Komolyabb tablókép készült itt, mint 18 éves koromban a szakközépsuli után...)
Közben meg itthon rengeteg tennivaló várt rám, és elkapott az "I wanna go home!"- érzés.
Őszintén szólva, én csodálkoztam rajta a legjobban. Hiszen én voltam úgy megveszve egy külföldön töltött szemeszterért, én rúgtam fel az otthoni rendszeremet, hogy kijöhessek, és alig telik el három és fél hónap, már nyígok a hazamenetelért?
Bizony, így történt...
:)
Amikortól már újra úton voltam,
megszállt a tökéletes nyugalom, halleluja,
az utazás megér egy külön bejegyzést (stoppolás Dániában),
megható fogadtatás a reptéren, cuccok ledobása az albérletben, a már emlegetett kanárisárga túrakabát helyett szoknya-blúz-szandál, vonatozás Kaposvárra vizsgázni, majd kedves családomnak megmutatni, hogy nem esett le velem a repülő.
Szóval, itthon vagyok.
:)
2008. május 18., vasárnap
Sulivalasztas
A napokban beszelgettunk iskolatarsakkal az hojskolevalasztasrol.
Dania helyismeret nelkul, bizony, eleg konnyen be lehet valasztani...
Szoval, ha valaki raszanta magat a kijovetelre, alaposan bongessze at elotte, hova menne.
..
Itt van peldaul Gyozo esete: o egy ismerosetol hallott a CIRIUS-rol. Az ismerose fotografiat tanult es kifogott egy olyan iskolat, ahol ezt nagyon komolyan vettek, es nagyon profi volt a tanaruk. Erre Gyozo kijott ide, es Jesper barmennyire tunder ember, joszandeku es kedves:
attol meg nem nagyon tunik jo fototanarnak. Jo, en nem konyitok annyira hozza, tehat nalam jobban ert hozza, de Gyozo bizony rafaragott a dologra, es peldaul fekete-feher fotoval banni nem Jespertol, de Gyozotol tanultam meg. Persze, ha csak arra van szukseged, hogy legyen egy labor, es benne vegyszer, akkor jo lesz neked itt is, mert annyibol jo fej a tanarunk, hogy kedves mosollyal, esetleg csepp ketseggel az arcan radhagyja a dolgokat, csinalj amit akarsz.
..
Csilla, aki most Aarhusban el, 3 eve volt itt diak, ugyanitt Odderben, es sokban mas elmenyeket szerzett, mint mi. (Mondjuk, az o szemeszteruk volt az elso, ahol nemzetkozi diakokkal volt megtuzdelve a mezony, es ez bizony nehezitette a helyzetuket, ok voltak a mi uttoroink.)
...
Dorika, szinten regebbi itteni diak, most eppen az Engelsholm Hojskole diakja, es nagyon szep a kastely, ahol laknak, csak megveszi benne oket az Isten hidege, es vastagon fog az anyagkoltseg felszamolasanal a tolluk, plusz meg, haromnegyed oras kuzdelem, mire bejutsz az elso lakott teruletre, aztan meg onnet fizethetsz a buszert nem keveset, hogy bejuss a varosba, Vejlebe.
...
Miklos is gyakorlo hojskole-diak, o Odder elott Helsingorben tanult. Ugy veszem ki a szavaibol, kedvelte azt az iskolat is, bar az talan egy-ket szempontbol kevesbe volt jo adottsagu, kevesbe pajtaskodo, bandazo, mint az itteni, de Koppenhaga kozelsege sok mindent feledtet. Ott sokkal nemzetkozibb volt a tarsasag, jobban befogtak oket tanulni, (Miklos ennek megfeleloen egesz jol potyog mar danul), es a hajtosabb tanarok melle raadasnak ott voltak a kotelessegtudo tavol-keletiek. Viszont kulturalodni vagyo hajlama melle kerult utitarsnak egy cseh leanyzo, es a kelet-europai egyseget megteremtve elmaszkaltak erre-arra.
...
Skageni utam kozben latta ma Diget Hojskole fele mutato tablat... hat, rajta voltak a listan, akik meg fogadtak volna megkesett diakokat... lehet, hogy remek suli... de tartok tole, szinten draga es idoigenyes mulatsag onnet akarhova is eljutni, ha mozdulni szeretnel valamerre.
A honlapjukon Aalborghoz kozelinek mondjak magukat... Hat, mihez kepeset... monduk, kozepebb van Aalborghoz, mint Koppenhagahoz, persze... de azert annyira nincs kozel.
...
Malene, a hegedulos-festos geologus lany a kozeli Tuno (vagy Samso?) szigeten toltott egy szemesztert. Kerdeztem, milyen volt, erre diplomatikusan csak annyit mondott: csendes. :)
...
A kozelben van Hov, Odderen keresztul konnyen el lehet jutni Aarhusba, a 2. legnagyobb varosba, mondjuk mar innet, Odderbol sem annyira olcso, de annyira nem is veszes.
Hov kedves kis kikotovaroska, van strand is, es miutan a suliban fogyatekkal elo diakok is vannak, sokkal tobb alapitvanyi tamogatast kapnak, es az egyik filmtanar szerint, baromi jo felszerelesuk van filmkesziteshez. Lattam egy rovidfilmet az egyik ottani diaktol, es laikus szemmel nezve, valoban profinak tunik a vilagitastol kezdve a kepminosegig minden.
...
No, gondolom mar le is vontatok a kovetkeztetest: urbanus egy noszemely...
Belejatszik ez is, de ha mar kulfoldon van az ember, jo lenne kicsit vilagot is latni, utazas szempontjabol sem mindegy, honnet startolsz, meg akarmit vasarolni-, ugyinteznivalod akad, megiscsak jobb egy varos kornyeken lenni.
Ebbol a szempontbol Odder jo hely, Aalborg kornyeken nem ismerek hojskolekat, de a varos szimpatikus volt. Ha most magatok ele kapnatok egy terkepet,
Jutland (maskeppen Jylland) lenne Dania felsziget resze, itt van kozeptajon Aarhus meg Odder, Aalborg mar joval eszakabbra, Skagen a legteteje, Frederikshavn utan. A kozepso nagy szigeten, Fyn-en van Odense, es amelyik szigeten Koppenhaga meg Helsingor van, az a Sjaeland.
Ha en most valaszthatnek, a legutobbit valasztanam. Sajnos, nem sajat tapasztalat, masok beszamoloja inkabb, de itt van a legtobb latnivalo rovid tavolsagon belul. Danianak - ugy tunik -ugyanugy tulsulyos kozpontja Koppenhaga, mint Magyarorszagnak Budapest.
Persze, sok minden mas is belejatszik az iskolavalasztasba, mi az iskola profilja, kell-e danul tudnod, vagy eleg angolul potyognod, mennyi anyagkoltseggel kell szamolnod, kreditre utazo, felvetelikre komolyan keszulo diakokkal van tele vagy inkabb napkozi 18 even felulieknek,
akad szempont boven.
Sok szerencset a merlegeleshez.
:)
Dania helyismeret nelkul, bizony, eleg konnyen be lehet valasztani...
Szoval, ha valaki raszanta magat a kijovetelre, alaposan bongessze at elotte, hova menne.
..
Itt van peldaul Gyozo esete: o egy ismerosetol hallott a CIRIUS-rol. Az ismerose fotografiat tanult es kifogott egy olyan iskolat, ahol ezt nagyon komolyan vettek, es nagyon profi volt a tanaruk. Erre Gyozo kijott ide, es Jesper barmennyire tunder ember, joszandeku es kedves:
attol meg nem nagyon tunik jo fototanarnak. Jo, en nem konyitok annyira hozza, tehat nalam jobban ert hozza, de Gyozo bizony rafaragott a dologra, es peldaul fekete-feher fotoval banni nem Jespertol, de Gyozotol tanultam meg. Persze, ha csak arra van szukseged, hogy legyen egy labor, es benne vegyszer, akkor jo lesz neked itt is, mert annyibol jo fej a tanarunk, hogy kedves mosollyal, esetleg csepp ketseggel az arcan radhagyja a dolgokat, csinalj amit akarsz.
..
Csilla, aki most Aarhusban el, 3 eve volt itt diak, ugyanitt Odderben, es sokban mas elmenyeket szerzett, mint mi. (Mondjuk, az o szemeszteruk volt az elso, ahol nemzetkozi diakokkal volt megtuzdelve a mezony, es ez bizony nehezitette a helyzetuket, ok voltak a mi uttoroink.)
...
Dorika, szinten regebbi itteni diak, most eppen az Engelsholm Hojskole diakja, es nagyon szep a kastely, ahol laknak, csak megveszi benne oket az Isten hidege, es vastagon fog az anyagkoltseg felszamolasanal a tolluk, plusz meg, haromnegyed oras kuzdelem, mire bejutsz az elso lakott teruletre, aztan meg onnet fizethetsz a buszert nem keveset, hogy bejuss a varosba, Vejlebe.
...
Miklos is gyakorlo hojskole-diak, o Odder elott Helsingorben tanult. Ugy veszem ki a szavaibol, kedvelte azt az iskolat is, bar az talan egy-ket szempontbol kevesbe volt jo adottsagu, kevesbe pajtaskodo, bandazo, mint az itteni, de Koppenhaga kozelsege sok mindent feledtet. Ott sokkal nemzetkozibb volt a tarsasag, jobban befogtak oket tanulni, (Miklos ennek megfeleloen egesz jol potyog mar danul), es a hajtosabb tanarok melle raadasnak ott voltak a kotelessegtudo tavol-keletiek. Viszont kulturalodni vagyo hajlama melle kerult utitarsnak egy cseh leanyzo, es a kelet-europai egyseget megteremtve elmaszkaltak erre-arra.
...
Skageni utam kozben latta ma Diget Hojskole fele mutato tablat... hat, rajta voltak a listan, akik meg fogadtak volna megkesett diakokat... lehet, hogy remek suli... de tartok tole, szinten draga es idoigenyes mulatsag onnet akarhova is eljutni, ha mozdulni szeretnel valamerre.
A honlapjukon Aalborghoz kozelinek mondjak magukat... Hat, mihez kepeset... monduk, kozepebb van Aalborghoz, mint Koppenhagahoz, persze... de azert annyira nincs kozel.
...
Malene, a hegedulos-festos geologus lany a kozeli Tuno (vagy Samso?) szigeten toltott egy szemesztert. Kerdeztem, milyen volt, erre diplomatikusan csak annyit mondott: csendes. :)
...
A kozelben van Hov, Odderen keresztul konnyen el lehet jutni Aarhusba, a 2. legnagyobb varosba, mondjuk mar innet, Odderbol sem annyira olcso, de annyira nem is veszes.
Hov kedves kis kikotovaroska, van strand is, es miutan a suliban fogyatekkal elo diakok is vannak, sokkal tobb alapitvanyi tamogatast kapnak, es az egyik filmtanar szerint, baromi jo felszerelesuk van filmkesziteshez. Lattam egy rovidfilmet az egyik ottani diaktol, es laikus szemmel nezve, valoban profinak tunik a vilagitastol kezdve a kepminosegig minden.
...
No, gondolom mar le is vontatok a kovetkeztetest: urbanus egy noszemely...
Belejatszik ez is, de ha mar kulfoldon van az ember, jo lenne kicsit vilagot is latni, utazas szempontjabol sem mindegy, honnet startolsz, meg akarmit vasarolni-, ugyinteznivalod akad, megiscsak jobb egy varos kornyeken lenni.
Ebbol a szempontbol Odder jo hely, Aalborg kornyeken nem ismerek hojskolekat, de a varos szimpatikus volt. Ha most magatok ele kapnatok egy terkepet,
Jutland (maskeppen Jylland) lenne Dania felsziget resze, itt van kozeptajon Aarhus meg Odder, Aalborg mar joval eszakabbra, Skagen a legteteje, Frederikshavn utan. A kozepso nagy szigeten, Fyn-en van Odense, es amelyik szigeten Koppenhaga meg Helsingor van, az a Sjaeland.
Ha en most valaszthatnek, a legutobbit valasztanam. Sajnos, nem sajat tapasztalat, masok beszamoloja inkabb, de itt van a legtobb latnivalo rovid tavolsagon belul. Danianak - ugy tunik -ugyanugy tulsulyos kozpontja Koppenhaga, mint Magyarorszagnak Budapest.
Persze, sok minden mas is belejatszik az iskolavalasztasba, mi az iskola profilja, kell-e danul tudnod, vagy eleg angolul potyognod, mennyi anyagkoltseggel kell szamolnod, kreditre utazo, felvetelikre komolyan keszulo diakokkal van tele vagy inkabb napkozi 18 even felulieknek,
akad szempont boven.
Sok szerencset a merlegeleshez.
:)
Olyan, mint a Tankcsapda koncert...
... legalabbis nekem.
Hogy micsoda?
Hat ez az egesz kulfoldi mizeria.
Hogy jon ez ide?
Na, megmagyarazom.
:)
Feleennyi idos tokmag voltam, amikor az akkor eppen katona batyam a Rakkendroll rugojaval
borzolta Edesanyank kedelyet... Nem voltam igazi "csapdas csaj" sose, de jo ideig vagtam a szamok szovegeit, meg volt pogozas is a Bridge-ben, ha DJ Golyo betette oket a lemezjatszoba. Ehhez kepest tavaly nyaron voltam eloszor Tankcsapda koncerten a Szigeten, mert ez egyszeruen olyan dolog volt, aminek meg kell lennie 30 eves korom elott.
Nincs meg konkret lista, pedig masokkal is szoba jott mar ez...
...
Ideje van a hazakeszulodesnek,
es eppen a merleget allitom ossze:
megerte ez nekem?
Nekivagni a nagyvilagnak,
csavarogni,
kiesni az otthoni dolgaimbol,
idegeskedni az idejovetel miatt,
idegeskedni a hazamenetel miatt,
es egyaltalan...
...
Szamolhatom igy,
nezhetem ugy:
de ugy erzem,
ez a kulfoldi szemeszter ugyanugy meg kellett legyen 30
eves korom elott.
Aztan majd csak beno lassan a fejem lagya...
Hogy micsoda?
Hat ez az egesz kulfoldi mizeria.
Hogy jon ez ide?
Na, megmagyarazom.
:)
Feleennyi idos tokmag voltam, amikor az akkor eppen katona batyam a Rakkendroll rugojaval
borzolta Edesanyank kedelyet... Nem voltam igazi "csapdas csaj" sose, de jo ideig vagtam a szamok szovegeit, meg volt pogozas is a Bridge-ben, ha DJ Golyo betette oket a lemezjatszoba. Ehhez kepest tavaly nyaron voltam eloszor Tankcsapda koncerten a Szigeten, mert ez egyszeruen olyan dolog volt, aminek meg kell lennie 30 eves korom elott.
Nincs meg konkret lista, pedig masokkal is szoba jott mar ez...
...
Ideje van a hazakeszulodesnek,
es eppen a merleget allitom ossze:
megerte ez nekem?
Nekivagni a nagyvilagnak,
csavarogni,
kiesni az otthoni dolgaimbol,
idegeskedni az idejovetel miatt,
idegeskedni a hazamenetel miatt,
es egyaltalan...
...
Szamolhatom igy,
nezhetem ugy:
de ugy erzem,
ez a kulfoldi szemeszter ugyanugy meg kellett legyen 30
eves korom elott.
Aztan majd csak beno lassan a fejem lagya...
Mit visz a kishajo? (Ismeritek a jatekot?)
Mit visz a kishajó X-szel?
X-kromoszómát.
Xéniát.
Xilofont.
Xenon-lámpát.
Xerox másológépet.
...
Targyak, targyak, targyak...
Most mar lassan hazafele keszulodes van, ennek jegyeben zajlo rendrakas, pakolas,
hatizsakmericskeles.
Gondoltam, megosztom veletek, mi minden holmival talalkozhatott volna az, aki meglatogat a kollegiumi szobamban.
Emesevel, Daniat jart leanyzoval, ropke ideig szaktarsam teremtessel viccelodtunk veletlenul osszefutva, meg otthon,
hogy odaadja a listat, amivel o jott ki,
hatha segit, es valami aprosag eszembe jut, amit kifelejtettem volna,
pedig fontos.
Aztan meg Zsofival, egyik itteni sulistarsammal is azt beszeltuk, hogy az ember all februar kozepen a hatizsakja elott, (o meg plane: januar legelejen)
es eszebe jut, hogy vajon van ilyenkor a DM-ben naptej?
De aztan elhessegeti a gondolatot, basszus, januarban ki vesz naptejet,
aztan itt all a valoszinutlen daniai napsutesben,plusz az itteni DM, a Matas arainak ismereteben,
es arra gondol,
hogy megiscsak le kellett volna ugrani azert a naptejert...
Kezdem a legegyszerubbel, a furdoszobaval.
Klasszikus, egyszeru kis furdoszobacska, csempevel, klotyoval, zuhannyal, polccal.
En egyedul kenyelmesen elterpeszkedek a pici polcon, ha ketten lennenk csajok, (marpedig alapertelmezett allapotban ketten lennenk) mar lehelletnyit problemasabb lenne...
Na, hogy egy lanynak meg mennyi kencefice, akarmi kellhet, azt majd kulon megjegyzesben lenne erdemes ecsetelnem, szerintem el tudjatok kepzelni, pedig aztan annyira meg nem is vagyok csajos csaj, de a tarsadalmi nyomas alol nem tudom mentesiteni magam... tehat, mosok, kenek, hidratalok, stb.
(Bridget Jones ezt ugy mondta, hogy arat es vet, mint egy jo gazda...)
Tisztitoszereket adnak a koleszban, tehat a takaritast ugyan magunknak csinaljuk, de adnak hozza cuccokat, errol levan a gond.... Ez mondjuk annak fontos info, aki esetleg ide keszul.
...
Eloszobacska... Itt van a ket szekreny is, egy akasztos, egy polcos meg a tetejen is egy tagas polc,
ahova pont jol be lehet suvasztani a 70l-es hatit. Eloszor jo kislany voltam, es csak az egyikben laktam, de mikor kiderult, hogy tuti nem lesz szobatarsam, elkezdtem szepen terpeszkedni...
Szekrenyek tartalma: bakancs, 2 tornacsuka, csinicipo, papucs, ruhak telre, nyarra, terepre, unnepre.
(,,,,,)
(folyt. később...)
No meg hát a szobám...
Ágy asztal polc.
Könyvek: szótárak, Koppenhága útikönyv (még karácsonyra Zitumitutól), ezmegaz a helyi könyvtárból a dán művészettörténetről a dogához, mindenféle hivatalos papírok egy nagy dobozban, egy-két aprócseprő emlék barátokról, egy-két bizsu,
Gombaszögi Ella Írisz,
azaz Ella Iris Mushroomcorner, a vörös fonalrasztahajú, zöld kantárosnacis rongybaba,
a határidőnaplóm, rajz- meg festőeszközök, papírok, rajzok, olló, teásbögre,
telefon meg telefontöltő,
bár leginkább csak ébresztőórának használom,
jópár sörösdoboz az öcsém gyűjteményébe,
néha pakolgatom őket különböző elvek szerint...
most a színek alapján, aztán a gyártó alapján, majd a méret szerint,
no,
aztán még egy borzkoponya kölcsönbe rajzolgatni,
ingyen zenei újságból egy-két poszter,
ugyan fogalmam sincs, hogy kik ők, de olyan kis mókás arc párocska,
mindenféle tudnivalók,
órarend, hetirend, havirend, házirend,
no hát ilyen egy szoba volt ez.
X-kromoszómát.
Xéniát.
Xilofont.
Xenon-lámpát.
Xerox másológépet.
...
Targyak, targyak, targyak...
Most mar lassan hazafele keszulodes van, ennek jegyeben zajlo rendrakas, pakolas,
hatizsakmericskeles.
Gondoltam, megosztom veletek, mi minden holmival talalkozhatott volna az, aki meglatogat a kollegiumi szobamban.
Emesevel, Daniat jart leanyzoval, ropke ideig szaktarsam teremtessel viccelodtunk veletlenul osszefutva, meg otthon,
hogy odaadja a listat, amivel o jott ki,
hatha segit, es valami aprosag eszembe jut, amit kifelejtettem volna,
pedig fontos.
Aztan meg Zsofival, egyik itteni sulistarsammal is azt beszeltuk, hogy az ember all februar kozepen a hatizsakja elott, (o meg plane: januar legelejen)
es eszebe jut, hogy vajon van ilyenkor a DM-ben naptej?
De aztan elhessegeti a gondolatot, basszus, januarban ki vesz naptejet,
aztan itt all a valoszinutlen daniai napsutesben,plusz az itteni DM, a Matas arainak ismereteben,
es arra gondol,
hogy megiscsak le kellett volna ugrani azert a naptejert...
Kezdem a legegyszerubbel, a furdoszobaval.
Klasszikus, egyszeru kis furdoszobacska, csempevel, klotyoval, zuhannyal, polccal.
En egyedul kenyelmesen elterpeszkedek a pici polcon, ha ketten lennenk csajok, (marpedig alapertelmezett allapotban ketten lennenk) mar lehelletnyit problemasabb lenne...
Na, hogy egy lanynak meg mennyi kencefice, akarmi kellhet, azt majd kulon megjegyzesben lenne erdemes ecsetelnem, szerintem el tudjatok kepzelni, pedig aztan annyira meg nem is vagyok csajos csaj, de a tarsadalmi nyomas alol nem tudom mentesiteni magam... tehat, mosok, kenek, hidratalok, stb.
(Bridget Jones ezt ugy mondta, hogy arat es vet, mint egy jo gazda...)
Tisztitoszereket adnak a koleszban, tehat a takaritast ugyan magunknak csinaljuk, de adnak hozza cuccokat, errol levan a gond.... Ez mondjuk annak fontos info, aki esetleg ide keszul.
...
Eloszobacska... Itt van a ket szekreny is, egy akasztos, egy polcos meg a tetejen is egy tagas polc,
ahova pont jol be lehet suvasztani a 70l-es hatit. Eloszor jo kislany voltam, es csak az egyikben laktam, de mikor kiderult, hogy tuti nem lesz szobatarsam, elkezdtem szepen terpeszkedni...
Szekrenyek tartalma: bakancs, 2 tornacsuka, csinicipo, papucs, ruhak telre, nyarra, terepre, unnepre.
(,,,,,)
(folyt. később...)
No meg hát a szobám...
Ágy asztal polc.
Könyvek: szótárak, Koppenhága útikönyv (még karácsonyra Zitumitutól), ezmegaz a helyi könyvtárból a dán művészettörténetről a dogához, mindenféle hivatalos papírok egy nagy dobozban, egy-két aprócseprő emlék barátokról, egy-két bizsu,
Gombaszögi Ella Írisz,
azaz Ella Iris Mushroomcorner, a vörös fonalrasztahajú, zöld kantárosnacis rongybaba,
a határidőnaplóm, rajz- meg festőeszközök, papírok, rajzok, olló, teásbögre,
telefon meg telefontöltő,
bár leginkább csak ébresztőórának használom,
jópár sörösdoboz az öcsém gyűjteményébe,
néha pakolgatom őket különböző elvek szerint...
most a színek alapján, aztán a gyártó alapján, majd a méret szerint,
no,
aztán még egy borzkoponya kölcsönbe rajzolgatni,
ingyen zenei újságból egy-két poszter,
ugyan fogalmam sincs, hogy kik ők, de olyan kis mókás arc párocska,
mindenféle tudnivalók,
órarend, hetirend, havirend, házirend,
no hát ilyen egy szoba volt ez.
2008. május 13., kedd
Osz vagy tavasz?
Szep evszak az osz meg a tavasz is, mind a ketto...
De azert en orulok, hogy tavaszi felevre keveredtem ki Daniaba.
Persze, az oszinek is vannak elonyei:
miutan augusztus vegen erkezel, a telikabatod bent van a hatizsakban. Ennek nem orulsz, amikor kifele keszulodve pakolsz, de hazafele rajtad lesz a kabat, es a helyere be tudod pakolni a baratoknak meg a csaladtagoknak ajandekba szant mentolos csokibekat meg marcipankenyeret.
Kulfoldon elhetsz at egy adventi idoszakot, es a karacsonyi ajandekokat egybecsaphatod a "most-jottem-meg-kulfoldrol"-ajandekokkal, es ha kreativ szakra jottel, keszithetsz helyes kis
handmade holmikat, raadasul nem kell dugdosnod oket, mikozben keszulnek.
Miutan kint hamar sotet es hideg lesz, bejarsz orakra, nem logod el oket, es igy lehet, hogy meg tanulsz is valamit.
Lehet kis mecsesekkel disziteni a folyoso vegi tarsalgot meg nagy teazasokat csapni a sulis pajtikkal.
Sokkal jobban esik a szaunazas.
Nem leszel olyan szeplos a sok sargarepatol, mint en.
...
No, hat hirtelen ennyi jutott eszembe,
de mindenki annak oruljon, amije van,
es en tavaszi feleven vagyok kint, tehat en a tavaszi felevemnek orulok.
Nem vagyok egy nagy napfeny-addikt, de nalamnal tapasztaltabb Dania-jart emberek velemenye szerint, hmmm, hogy is fogalmazzak ovatosan, szoval Dania osszel meg telen eleg hamar sotet videk. Csak egy picivel rovidebbek ugyan a napok, de az a pici eppen eleg annak,
akinek esetleg a magyarorszagi rovid teli nappalokkal is tele van a hocipoje. Meg azert itt az eso meg a szel is tobb...
nos, ez nem sajat tapasztalat az oszi idojarasrol, de ha visszaemlekezem a kora tavaszi idoszakomra, nem olyan nehez elkepzelni. Aztan persze lutri az egesz, itt elo danok es nem danok ecseteltek a tavalyi nyar esos es borongos idojarasat, meg hat persze venasszonyok nyara tipusu osz is van a vilagon,
mindenesetre:
en orulok ennek a tavasznak, ami majusban kerekedett ezen a videken.
De azert en orulok, hogy tavaszi felevre keveredtem ki Daniaba.
Persze, az oszinek is vannak elonyei:
miutan augusztus vegen erkezel, a telikabatod bent van a hatizsakban. Ennek nem orulsz, amikor kifele keszulodve pakolsz, de hazafele rajtad lesz a kabat, es a helyere be tudod pakolni a baratoknak meg a csaladtagoknak ajandekba szant mentolos csokibekat meg marcipankenyeret.
Kulfoldon elhetsz at egy adventi idoszakot, es a karacsonyi ajandekokat egybecsaphatod a "most-jottem-meg-kulfoldrol"-ajandekokkal, es ha kreativ szakra jottel, keszithetsz helyes kis
handmade holmikat, raadasul nem kell dugdosnod oket, mikozben keszulnek.
Miutan kint hamar sotet es hideg lesz, bejarsz orakra, nem logod el oket, es igy lehet, hogy meg tanulsz is valamit.
Lehet kis mecsesekkel disziteni a folyoso vegi tarsalgot meg nagy teazasokat csapni a sulis pajtikkal.
Sokkal jobban esik a szaunazas.
Nem leszel olyan szeplos a sok sargarepatol, mint en.
...
No, hat hirtelen ennyi jutott eszembe,
de mindenki annak oruljon, amije van,
es en tavaszi feleven vagyok kint, tehat en a tavaszi felevemnek orulok.
Nem vagyok egy nagy napfeny-addikt, de nalamnal tapasztaltabb Dania-jart emberek velemenye szerint, hmmm, hogy is fogalmazzak ovatosan, szoval Dania osszel meg telen eleg hamar sotet videk. Csak egy picivel rovidebbek ugyan a napok, de az a pici eppen eleg annak,
akinek esetleg a magyarorszagi rovid teli nappalokkal is tele van a hocipoje. Meg azert itt az eso meg a szel is tobb...
nos, ez nem sajat tapasztalat az oszi idojarasrol, de ha visszaemlekezem a kora tavaszi idoszakomra, nem olyan nehez elkepzelni. Aztan persze lutri az egesz, itt elo danok es nem danok ecseteltek a tavalyi nyar esos es borongos idojarasat, meg hat persze venasszonyok nyara tipusu osz is van a vilagon,
mindenesetre:
en orulok ennek a tavasznak, ami majusban kerekedett ezen a videken.
2008. május 12., hétfő
Michael Kvium
Az egyik festo, akinek a munkaival sokat talalkoztam itt Daniaban, es akinek a stilusat valoszinuleg kesobb is kapasbol megismerem:
Michael Kvium.
Hm,
egyelore csak szeretnem ot megmutatni, de nehez lenne ertelmes osszegzest irnom rola igy hirtelen...
Mar a 2. napon belefutottam az alkotasaiba a Statens Museum for Kunstban, de akkor meg nem ragadt meg a neve, aztan itt a suliban is felemlegettek, meg akarhany kortars muveszeti intezmenybe elkeveredtem, oriztek tole valamit, igy gondolom, a danoknak o fontos.
Igazabol en is megkedveltem sajatos, groteszk vilagat.
No, hat a legtobb festmenye nagyon nem az, aminek a reprojat kiteszi otthon a nagykozonseg, tobbek kozott en sem,
azert tessek Skagenbe menni, ott van arra valo festmeny.
De ha ranezel egy kepere, visszanez rad.
(Veletlen jott tarsitas, de valaki mas is mondta, van benne valami: a Frenak Pal Tarsulat darabjaira emlekeztetnek a kepei.)
Kedvencem is van tole,
Kedvencem is van tole,
a Horsens Kunstmuseum falan log egy onarckepe 1985-bol:
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)