Ét vagy tej?

Vagyis csokoládé. Kapható volt számomra újdonság formában:
egy kis dobozkában sok-sok nagyon vékony szeletke.

Kicsit jobb minőség, mint mondjuk a Marika tortabevonó, ámbár kiskölyökként én azt is szerettem, ebben a formában az a neve, hogy palaeg, az első a betűn vagy egy kis karika, és attól ó lesz, a második a meg egybe van kanyarítva az e betűvel, az meg valami számomra kiejthetetlen karakter, lehet vele kísérletezni, aztán vagy sikerül, vagy nem.

Mindig a hétvégi reggeliknél volt kitéve az asztalokra, a dán diákok általában úgy kajálták, hogy szelet kenyér, szelet sajt, meg ez a cucc.
Emlékezzünk, kedves 80-as években kiskölyök kortársaim, a napköziben nekünk is nyomattak valami hasonlót krémsajt formában.
:)
Még valami, ha már csokikról van szó.
Ugye nálunk a piros Balaton szelet az étcsokis, a kék Balaton szelet a tejcsokis.
Na, hát kint ez fordítva van, vigyázat:
a kék az ét, vagyis a mork, o áthúzva, ö betűnek ejtendő,
és a piros a tej, vagyis a maelk.
...
A dánok is szeretik az édeset,
de megvannak a jellegzetesen előnyben részesített finomságaik.
Négercsók.
Sok-sok négercsók, dán zászlóval díszített csomagolásban.
(Bár mondjuk a dánok nagyon szeretik a zászlójukat, mindent díszítenek vele, születésnapi partikelléktől kezdve a ház udvarában felállított zászlórúdig.)
Aztán a mentolos csoki,
sokkal több változatban, mint a már nálunk is megszokottá vált After Eight.
Toms vagy Marabou, jellegzetes dán csokimárkák, és mindegyik cég rengetegfajta csokit készít,
mentolosból is több fajtát. (Például béka vagy teknős alakút...)
Lakrids vagy fiske.
A fiske a már emlegetett mentolos-medvecukor ízű itóka, de erre az ízvilágra használják még a lakrids szót is.
Karamell, gumicukor, esetleg fekete halacska formájú SÓban meghempergetve (alattomos egy jószág, azt hiszed, cukor, aztán cikákolhatsz tőle első meglepetésedben!).
Kemény meg gumicukorka család, amivel már itthon is is találkoztam, a Fisherman's Friend,
meg a hasonló Gajol.
És kekszek, persze, meg marcipános sütik,
no és itt is van Milka tehén meg Haribo,
viszont Túró Rudijuk csak az észteknek van,
ám úgy hírlik, ott nagyon finom.